Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Pap Györgyi: Tüzek a XVIII. századi Eger életében

fenyegette leginkább, addig a tűz bárhol feltámadhatott, de a XVIII. század közepétől a tüzek jelentősebb része a sűrűn lakott külvárosokban keletkezett. A század közepéig kevés a forrás, és azok is inkább csak az egyházi és a városi épületekben keletkezett tűzkárokról tudósítanak. A század elején az első nagy tűz idején azonban a fél város leégett, amikor 1703. november 9-én a Heves megyei kuruc felkelők a város német és rác körzeteit megrohanták, s az ott lévő házakat felgyújtották. Ekkor a püspöki palota is a keletkezett tűzvész áldozatául esett.

8 Nem sérült meg azonban a palota abban a tűzben, amely akkor következett be, amikor 1739 áprilisában a közelben álló Szent Mihály templom egyik tornyát villámcsapás érte, amely porrá égett, s teljesen elpusztult.

9 Villámcsapás okozta a szeminárium leégését is 1756. augusztus 9-én. Ezen a napon olyan nagy erejűek voltak a vihart kísérő villámlások, hogy a Felnémeti hóstyán is egy ház leégését eredményezték, valamint még két lovat is agyonütöttek azok.

10 Villámcsapás nyomán kialakult tűz okozta a ferences rendház egyik melléképületének a pusztulását is.

11 Lappangó szikrától keletkezett tűz a főszékesegyház nyugati oldala közelében 1772. szeptember l-jén délután 3 óra körül. A bajt tetézte, hogy tartós déli szél fújt, s így öt ház is leégett azon a napon.

12 Nemegyszer emberi gondatlanságból származott tűz. 1763. október 23-án az egri trinitáriusok temploma és rendháza azért égett le, mert egy diák tűzcsóvákkal lövöldözött és a tüzes nyilainak egyike a tetőzetet felgyújtotta. Az elemi csapás a rend életére is kihatott, mivel a szerzetesek létszáma annyira megcsappant, hogy elvesztették konvent jellegüket.

13 A Károlyvárosban 1777. szeptember l-jén egy pipázó miatt kellett tüzet oltani.

14 De az egyik legnagyobb tűz, amely emberi hibából támadhatott az Újvilág (Hibay Károly) utcában történt meg 1769-ben. Akkora volt a kár, hogy az utcai lakói, különböző beadványaikban még évekig emlegették azt a házat, mint veszedelmes tűzfészket.

15 A negyedik fertályban álló ház teljesen leégett, csak a puszta falak maradtak meg belőle, olyan nagy volt a tűz.

16 Az említett ház Görög Sztamboli Demeter tulajdona volt. Tűzesetének rendezése hosszan elnyúlt. A tanács nem engedélyezte, hogy leégett házát újraépítse. A bíró azzal érvelt, hogy 8 NAGY József 1978. 186., DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 531. 9 SOÓS Imre 1985. 54. 10 HML V-l/a/18 87-88. (1756. augusztus 9.) 11 HML XII-4/1 193., RÉTHLY József 1970. 510. 12 HML XII-4/1 193., RÉTHLY József 1970. 511. 13 VOIT Pál 1969. 220. 14 HML V-l/a/32 122-123. (1777. szeptember 7.) 15 BREZNAY Imre 1933. 38. 16 HML V-l/b/65 Fasc. B. XLV. a. 44. (1769. október 2.) 201