Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Pap Györgyi: Tüzek a XVIII. századi Eger életében

„ nem emlékszik ember arra Eger városában, hogy annyi ház égett volna meg, s oly veszedelemmel mint az instans házánál föllobbant vigyázatlan tűz miatt, arra való nézve az instans ezen sokaknak elfelejhetetlen kárt okozta vagyis tételi miatt megérdemlené az közjónak különös okairól is, hogy minden reconpenta nélkül való készületek rectificatiójára fordíttasson". Sőt még azt is felvetette a bíró, hogy megérdemelné Sztamboli, hogy „ tőle mások példájára elvétessen " még a fundus is. Hiába fordult Sztamboli a püspökhöz, mert ő egyet értett a határozattal, mivel „nem árt példát tenni, hogy az tűzre azután jobban vigyázzanak. "

17 Felmérték a kárt, de évekig nem dőlt el mi legyen a fundus sorsa, mert a kereskedő valóban nem építkezhetett erre a házhelyre.

18 De a tűz elhatalmasodásának nemcsak a görög kereskedő gondatlansága volt az oka, hanem mint az iratokból kiderült, az utca szűkössége is. Az „1769-ik esztendőben a negyedik fertályban azon nagy és veszedelmes tűz támadván és görög Sztamboli Demeter, Jemandi Simon és Kis János egyik háza egészen megemésztetett, hogy mivel legnagyobb szerencsétlenség volt az utcának szoros volta, mely miatt a nép azon épületeket meg nem oltalmazhatta"'. A deszkakerítések kibontásával és beljebb rakásával az utcát megszélesítették, úgy hogy az érintett fundusokból elvettek. „Igaz ugyan hogy mivel az épületek nincsenek regulative csinálva hanem ki beljebb ki küljebb girbe-gurbán némely kis helyeken csak 2 öl 3 schuh az utca de az kevesség tart is azonnal már némely helyen elegendő széles úgy mint az két végén és közepén. "

19 Sztamboli tovább próbálkozott, hogy házhoz jusson Egerben, és vett „egy házat az vár alatt lévő utcában készpénzen", de a fassió levelet a magisztrátus nem akarta kiadni. Újra a püspöktől várt segítséget a kereskedő, de a tanács megjegyzését - miszerint nem tette le a hűségesküt -, a püspök is egyet értve ezzel, helyben hagyta a város javaslatát.

20 A hóstyákon fellobbant tüzek közül a legnagyobb a Cifra negyedben tört ki 1781 szeptemberében. A kár olyan nagymértékű volt, hogy sokan maradtak fedél nélkül. A bajbajutottak levelet intéztek a tanácshoz, melyben kétségbe esve kértek segítséget. „ Kétséges, vagy lehetetlen, mert az mit sok esztendők elf olyasa alatt sűrű izzadások között apródonként összeszerezgettünk, egy fertály óra alatt füstbe taszítatott", s ha nem segítenek rajtuk akkor, „az kegyetlen télnek zivataros napjait sírva, s jajgatva tölteni" kényszerülnek. Az aláírók: „Fóhajtó megégett szolgái. "

21 A tizenegy károsult panaszára a magisztrátus összeírta a károsultakat és nagyon alapos kárfelvételt készíttetett. Ebből kiderült, hogy tizenegy ház sérült meg jelentősen a tűzben. A házakban összesen negyvenkét személy lakott és a kár ösz17 HML V-lb/65 Fasc. B. XLV. a. 40. (1769. október 5.) 18 HML V-l/a/29 232. (1769. december 29.) 19 HML V-l/b/84 Fasc. B. CXV. b. 119. (1771. április 8.) 20 HML V-l/b/69 B. XLVIII. a. 28. (1771. augusztus 22.) 21 HML V-l/b/97 Fasc. B. LXIII. b. 97. (1781. szeptember 7.) 202