Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

A bécsi udvar már május hónapban megismerte az instructiót és az abban foglaltakat. Remélte, a fejedelemnek meggyűlik a baja részint a dézsmabérlet szolgáltatásával, részint a magyarországi római katolikus egyházzal. Okoskodása és rosszindulatú reménye nem vált be. „Figyelemre méltó tiltakozás vagy ellenállás a klérus részéről nem nyilvánult meg. "

184 Bizonyára számolt a fejedelem a dézsmabérlet megszüntetésével, de annak gyakorlata mindvégig megmaradt.

185 A másik, ellentétekkel terhelt ügy 1706 márciusától húzódott, végül 1707. május 11-én került Rákóczi elé. A Torna vármegyei udvarnoki evangcus-okról (= evangélikus-reformátusok, azaz reformátusokról) van szó, akik meg sem várták az éppen zajló ónodi országgyűlés végét, előálltak panaszukkal: „...Commissarius (kiküldött vallásügyi biztos) Urajmék Nemes országh determinatiójábul (határozatából) nékünk (ugy mint Evang eus Statusnak) Templomunkat assignálták (kiutalták, kijelölték). De (az) ide való Plebanus Úr öszve gyűjtvén (a)... lakosokat, (és) Templomunkat föl verette (feltörette). (A) lakatot le Vervén, az ajtót megh nyittatta... Kérdeztettük, mit akarnak.... Feleltek, hogy Vérrel akarnak nyerni... templomot... Attul tartunk, hogy ember halál nélkül nem lészen (vége a foglalásuknak) kire őkjgen igyekeznek... "

186 A protestáns udvarnokiak e lehetséges rossz elhárítását kérték Rákóczitól. Panaszuk híre azonnal elterjedt nemcsak a saját, Torna, hanem a környező Abaúj(vár), Zemplén és Borsod vármegyei, hasonló zaklatásnak kitett gyülekezetek körében is. Néhány nap alatt számos kérelem érkezett a protestáns, sőt a római katolikus egyházaktól is. Azonban a válaszukra várni kellett. A vallási türelem katonai vonatkozásai Rákóczi politikáját és annak gyakorlatát a téma két, XX. századi kutatója egybehangzóan jellemezte. Megállapításukkal ma mi is teljesen egyetérthetünk: - a pátriáért kész elfelejteni a religiót,

187 - a religiót alárendelte a patria ügyének.

188 Rákóczi a lakosság vallásos életében következetesen érvényesítette pátenseivel, rendeleteivel és a törvényekkel a vallási türelmet, megértést, egymás mellett élést, és segítette az egyházak megújuló tevékenységét; (1703. november 10.; 1704. január 27., Miskolc; 1704. június 20., Solt; 1704. augusztus 12., Szeged; 1705. október 2., Szécsény). 184 SUGÁR István 1991. 11. 185 Uo. 186 MOL G. 31. A Rákóczi-szabadságharc levéltára. II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára. Vallásügyi iratok 1705-1706. 106. d. V. 5. b. 38-39. A plébános Sztankai Ádám volt. 187 Egyháztörténet, 1943. jan.-jún., 44-109. ESZE Tamás: 1943. 51. 188 LADÁNYI Sándor 1980. 314. 162