Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

Újból hangsúlyozzuk, a fejedelem harca nem vallási küzdelemként indult, és később sem vált vallási harccá. Viszont éppen a szabadságharc jellegéből adódóan seregében a vallásügy, a vallásosság, a szabad vallásgyakorlat nemzeti célt szolgált, és ennek érdekében nemzettudatot erősített. Nála a vallásszabadság azonos az egyházszabadsággal, következményeként az egyházszervezés szabadságával.

189 Ennek az elvnek a gyakorlata seregében közvetlenül tükröződött. Erős katolikus hitét megtartva és lépten-nyomon nyíltan megvallva egyik vallást sem helyezte kiváltságos magaslatra, és egyiket sem tekintette megtűrtnek, vagy éppen gátolandónak. Már küzdelmének legelején, az 1703-ban közzétett Alázatos imádságában katonáinak sikereiért fohászkodott, és kért számukra „a hadakozásokban bátorságot", ugyanakkor életükért aggódva könyörgött Istenhez: „oltalmazzad... a harczolásban" őket.

190 (Ismert, hogy a felolvasását vagy elmondását a csapatoknál kötelezővé tette. Bizonyára ennek emlékét örökítette meg a naplójában Beniczky Gáspár, II. Rákóczi Ferenc titkára, 1708. augusztus 21-én, utalva a reggeli imádságra - „regveli könyörgésre" }

9X

) Felekezeteket átfogó imával, a katonai egységért, a nemzet szabadságáért - fogalmazhatjuk meg három évszázad távlatából a célját. A felekezetek megbékéltetése seregének egységét, cselekvőképességét erősítette. Ezt a törekvését fejezte ki a Semptén, 1704. február 26-án kiadott, a katonákhoz is szóló első vallásügyi rendelete, az Egyházi és világhi akar mi renden levőknek, nem különben az édes Hazánk mellett fegyvert kötőt vitézleő rendeknek címmel.

192 Tilos volt bármely vallású egyén vagy közösség zaklatása, bármely egyházi személy üldözése, bármely egyházi (templomi vagy seregbeli) szertartás meg-, vagy szétzavarása, bármely egyház építményének (templom, paplak, kolostor, iskola) elvétele vagy felprédálása, bármely felekezet elleni szítás.

193 Következő „kinyilatkoztatása" már parancs volt, amely a Szaniszló melletti táborában, 1705. december 7-én kelt. Ez döntő fontosságú volt, amit a megnevezése is kifejezett: „Egyházi személyek regementekben való hozatásárul szálló parancsolat. "

194 Ennek előtte már voltak önkéntes egyházi személyek a kuruc csapatokban, és nemcsak hitéleti tevékenységet folytattak a katonák között, hanem harcoltak is. A legelsők között lépett a kuruc seregbe br. Andrássy Miklós (P. Andrássy) otthagyva 1703-ban a kassai ferences rendházat (és) hitszónoki beosz189 Uo. (Még a keresztény egyházak uniójának gondolata is előkerült toleráns vallásügyi politikájában. Uo., 315.) 190 THALY Kálmán 1866. XIII-XXIV. 191 BENICZKY Gáspár 1866. 154. 192 Egyháztörténet, 1943. jan.-jún., 44-45. ESZE Tamás: Tábori papok П. Rákóczi Ferenc hadseregében 193 SUGÁR István 1991. 12. 194 Egyháztörténet, 1943. jan.-jún., 49. ESZE Tamás: Tábori papok II. Rákóczi Ferenc hadseregében. Napjainkban hadparancsnak neveznénk. 163