Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben
többségét; saját magára, „a katolikus egyház ellenségére" zúdítsa XI. Kelemen pápa egyházi átkát, és elszigetelje XIV Lajos francia királytól és Miksa Emánuel bajor választó fejedelemtől. 108 A vallási zavarkeltés elhárítása után folytatódhatott csak az érdemi tárgyalás, amelynek idejére Rákóczi fegyverszünetet hirdetett. A fegyverszüneti pontokat szeptember 2-án nemcsak elfogadta, hanem alá is írta, és elküldte Okolicsányival I. Lipótnak. Az uralkodó is elfogadta a fegyverszünetet, és aláírásával az arról szóló okmányt megerősítette. Az uralkodó a provokációjával felsült Okolicsányi helyett Szirmay Istvánt küldte Széchényi mellé tárgyalni Gyöngyösre. Szirmay útközben tudta meg, a béketárgyalás még szeptember 12-én egyezség nélkül befejeződött. 109 Noha II. Rákóczi Ferenc 1704. szeptember 12-én távozott hadi kíséretével Gyöngyösről, folytatni akarta a tárgyalást, vélhetően Selmecbányán, ezért Széchényi Pál érsek is vele tartott. Világossá vált, a fejedelem egyezkedések útján a fegyverszünettől a békekötéshez akart eljutni. A megbeszélések október 21-én, Selmecbányán el is kezdődtek. 110 Mind ennek, mind a további béketárgyalásainak sorát a gyöngyösi két értekezlet nemcsak elindította, és megalapozta, hanem azoknak a tanulságait történelmi jelentőségűvé is emelte. Országgyűlésen a vallásügy Úgy tűnt, hogy a Selmecbányán folytatott béketárgyalás katonai hátterét Kassa kapitulációja garantálja (1704. október 20-21.), de éppen a sikeres akciók miatt szakította meg az érdemi tárgyalásokat a királyi fél. November 16-án Érsekújvár, december l-jén Eperjes kuruc kézre került, ám a december 26-i, nagyszombati vereség megállította a fejedelmet. Némi gyógyír, hogy 1705. január 2-án az egri vár kuruc kézre jutott. Rákóczi június 20-án onnan indult a dunántúli hadjáratra. A váltakozó katonai sikerek közben az országgyűlés előkészítéséhez fogott. Július l-jén még Rákosra hívta a vármegyei követeket, de tartva az ellenség rajtaütésétől, szeptember 1jére, Szécsénybe hirdette meg. 111 (Előtte az új király, I. József még május 15-én megígérte az uralkodása alatti részeknek az országgyűlést, de Rákóczi megelőzte. 112 ) 108 MÁRKI Sándor 1907. 355-356.; SEREG József 2001. 61.; Uő. 2004. 107-119. 109 ASZTALOS Miklós 2000. 166. U0 SEVERIN, Ioann 1778. 253.; SZEKÉR J. Aloysius 1808. 301.; SPÁNYIK Glycer 1820. 507.; FESSLER I(gnaz) A(urel) 1825. 550-554.; ACSÁDY Ignác 1898. 576-577.; ZACHAR József 2003. 194. 111 ACSÁDY Ignác 1898. 614.; MÁRKI Sándor 1907. 431. 112 MÁRKI Sándor 1907. 431. 149
