Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben
25 vármegye és a felszabadult városok küldöttei, 6 püspök (közülük 4 címzetes püspök) és 36 főúr, továbbá a császári békebiztosok Széchényi Pál érsek vezetésével, valamint az erdélyi rendek és Thököly Imre követei is megjelentek Szécsényben. 113 Szeptember 12-én a templomi Veni Sancte után, a vár melletti Borjúpáston, az ország sátrában megkezdődött az előtanácskozás. Gr. Bercsényi Miklós 16-án kettős indítványt terjesztett elő, amelyet 18-án el is fogadtak: A rendek „a szabadságszerető és alkotmányukra oly féltékeny lengyelek példájára nemzeti szövetséggé, confoederatiová " alakultak, П. Rákóczi Ferencet a hazának tett szolgálatai elismeréséül „a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelmévé" választották. 114 Mellé huszonnégy szenátort adtak. Azonban ez a szenátus rendi testület volt, Rákóczi modernebb ideáinak kerékkötője lett. (Akadályozta a nemesség adóztatását, és idővel a jobbágyság is belátta, hiába várta helyzetének lényeges javulását. 115 ) Az ünnepélyes nemzetgyűlés szeptember 20-án Telekessy István egri püspök szentmise áldozatával és Mózes öt könyvére hivatkozva mondott szentbeszédével nyüt meg. 116 Rákóczi mielőtt megesküdött a haza szabadságának ügyére, Pethes András címzetes püspök „fennszóval monda el azt a könyörgést, amelyet maga, a felette vallásos fejedelem dolgozott (írt) vala". ul „Megesküdött még... arra is, hogy az országban bevett három vallást a maga szokott törvényes szabadságában megtartja, és másokkal megtartatja. " m Eljött az alkalom a protestánsok többször elhalasztott és az országgyűlés elé utalt vallásügyi gondjainak vitájára. (Emlékezetes, ezt Rákóczi a gyöngyösi első és a második béketárgyaláson is megígérte.) A vezérlő fejedelem „mindent elkövetett, hogy az egyezség a katolikusok és protestánsok között barátságos úton jöjjön létre". m Rákóczi, miután teljes felségjogot kapott, október 2-án, az országgyűlés végeztével szentesítette a 19 artikulust vagy törvénycikket. 120 Közülük a következő törvénycikkek szavatolták a vallásügyi végzéseket: A 13. törvénycikk leszögezte, hogy „az haza szabadságáért összekötött konföderáció az szép egyezség által jobban erősödjön,... tetszett mind az katolikus... mind az evangélikus... részérül (barátságos megegyezésre) menni... " m - az ágostai és helvét hitvalláson lévőknek szabad a vallás gyakorlata az országban az 1608. és 1647. tc.-k és az 1659. évi hitlevélnek megfelelően. A 14. törvénycikk a 113 SZALAY László 1859. 268-270.; BALLÁ Antal 1935. 121. 114 SPANGAR András 1734. 77.; SEVERIN, Ioann 1778. 255.; ENGEL, Johann Cristian 1814. 204. 115 SZEKFŰ Gyula 2002. 117. 116 BALLÁ Antal 1935. 122. Gr. Bercsényi Miklós nevezte nemzetgyűlésnek. L. még: P. KÖNIG Kelemen 1931. 197-207. 117 HOPP Lajos 1979. 832. Hivatkozik: Csécsi János latin naplójának Kazinczy Ferenc által készített fordítására. 118 BALLÁ Antal 1935. 123. 119 ZSILINSZKY Mihály 1907. 218. 120 BALLÁ Antal 1935. 124. 121 BEÉR János-CSIZMADIA Andor 1966. 207. 150
