Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

ezek is kerüljenek be a vitatandó békepontok közé. Az elégedetlenkedő evangélikusok törekvéseit Okolicsányi azonnal pártfogásba vette, amiből Rákóczi okkal „juthatott arra a gondolatra, hogy a felekezeti viszályt Bécsből szítják".

M A vallási ügyek erőteljes szerepeltetése a kialakuló nemzeti egység felbomlásához vezetett volna. Bécsnek ez is volt a célja. A „jó hazafin és titkos kurucon", azaz Okolicsányi Pálon át akarta elérni, hogy a protestánsok forduljanak el Rákóczitól. Ugyanakkor az udvar Róma, sőt Párizs előtt is protestánsként állította be a fejedelmet, ellenben Okolicsányi révén a nép előtt buzgó katolikusként, hogy a tömeget eltántorítsa mellőle.

85 Rákóczi azzal vette le napirendről a protestáns követeléseket, hogy azokkal majd az országgyűlésen foglalkoznak.

86 Ezután elkezdődhetett az érdemleges munka. A fegyverszüneti vagy béketárgyalás Rákóczi 25 pontos (gyöngyösi 25 pont) előterjesztése alapján kezdődött.

87 Vallási jellegű követelményei: 9. (A király) katolikus egyházi javadalmakat idegeneknek ne adományozzon, 10. A vallásszabadságot biztosító törvényeket hajtsa végre, 24. A jezsuiták távozzanak az országból.

88 A tárgyalás eredménytelenül zárult, a császári küldöttség nem fogadta el az alappontokat. „Nem volt nehéz kitalálni, hogy a bécsi udvar idegenkedik az ilyen békétől" -jegyezte meg Rákóczi az Emlékiratokban.

89 Rákóczi diplomáciai téren a következőkkel indokolta a protestáns követelések elhárítását: „ Kedvében járni kényszeríttettem a három vallásnak, amelyeket a papi rend hajdani beleegyezésével törvények oltalmaznak országunkban. És mivel az ausztriai ház minden eddigi fölkelésben a vallásnak egymás közötti féltékeny kedését használta ki, hogy összezavarja a legjobban elrendezett szándékokat, egészen különleges ügyességre volt szükség, hogy meg ne bántsam az egyik vagy másik pártot, (felekezetet) amikor igaz okkal követelte magának a templomait, amelyeket a törvény adott használatára, de amelyeket az ausztriai ház visszavett tőle. A katolikus vallás iránti tisztelet és ragaszkodás azonban arra ösztönzött, hogy módját keressem, miként tarthatnám vissza minél tovább a többieket. "

90 A vallásügy még Szeged ostroma idején sem került le a napirendről. Ottani keltezéssel augusztus 12-én a vármegyékhez küldött leiratában tovább bővítette a 84 MÁRKI Sándor 1907. 324. 85 FABINY Tibor 1980. 370-371. 86 BACHÓ László, Dezséri 1938. 28.; MOLNÁR József 1984. 26-30.; MISÓCZKI Lajos 2004. 80. 87

BACHÓ László, Dezséri 1938. 28. A 25 articulos congr. 1.: KATONA, Stephanus 1805. 470-473. 88 Felsorolásuk: MÁRKI Sándor 1907. 326-327.; MÁRKI Sándor 1910. 36.; BALLÁ Antal 1935. 99-100.; BACHÓ László, Dezséri 1938. 29.; SEREG József 2001., 59.; SEREG József 2004. 112-113. 89 RÁKÓCZI Ferenc 1985. 122. 90 LADÁNYI Sándor 1980. 315. Hivatkozik: Rákóczi levele XIV. Lajos francia királyhoz, Solti tábor, 1704. június 15. 146