Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

miskolci vallásügyi pátensben foglaltakat.

91 (Erre a császár újabb, július 20-i nyilatkozata is késztette, amelyben ismét megigérte a protestánsok jogainak biztosítását.

92

) Kiadásának fontosságát a pátensben megjelölthöz hasonlóan abban adta meg, hogy a vallásügy saját célú felhasználása az „abbúl következhető haragot szerezvén (egymás ellenében), azzal nemzetséges fegyverünknek akadályit nemzik. "

93 A rend megtartását a vármegyékre bízta. Gondoskodni kell tovább is az egyházak járandóságairól. Bármelyikük új iskolát alapíthatott. A harangszó protestáns temetésekor is megengedett. Befejezésül leszögezte, „akármely hit s vallás békességesen a nemes ország tovább való dispositiójáig (intézkedéséig) megtartassék",

94 A további egyezkedést sem I. Lipót, sem II. Rákóczi Ferenc nem ellenezte. A fejedelmet május 18-án meg is kereste solti táborában Széchényi kalocsai érsek a császár békejavaslataival, majd június 26-án I. Lipót a béketárgyalás küldöttségének tagjait is kijelölte. Július 8-án kiemelkedő esemény következett Rákóczi életében, ugyanis távollétében a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta.

95 Sajnos ezután kedvezőtlen hír érkezett, amely befolyásolta a tárgyalásokat. Augusztus 13-án az osztrák-angol hadak Höchstädt-Blenheim mellett megverték a franciabajor seregeket, Rákóczi lehetséges Habsburg-ellenes szövetségeseit.

96 „Ez az esemény megfosztott még a reményétől is annak, hogy egyesülhessek a bajor választófejedelemmel. Ez a remény volt egyetlen alapja annak, hogy belefogtam a háborúba, amelynek nehézségeit nagyon is előre láttam. "

91 Rákóczi a höchstädti csata hírére még inkább elfogadta a tárgyalás lehetőségét. Ellenben fenntartotta az első gyöngyösi értekezletre összeállított követeléseit. A császári részről az előkészületben közreműködött Viza János neszterfejérvári püspök, kalocsai nagyprépost, és Okolicsanyi Pál, aki még augusztus 5-én, Szegeden elmondta Rákóczinak, az újabb békeértekezleten közbejáróként ott lesz az angol és a holland bécsi követ is. Válaszul Rákóczi a svéd és a lengyel diplomatajelenlétét is kikötötte.

98 A fejedelem megbízott tárgyalója gr. Bercsényi Miklós, gr. Mikes Mihály (egyben Erdély küldötte is), Jánoky Zsigmond udvari kancellár és Ráday Pál volt.

99 91 LESKÓ József 1907. 376. Hivatkozik: Egri főkáptalani magánlevéltár, N. I.D. 6. F. 10. Leirat Abaúj vármegyéhez. 92 FAZEKAS Csaba 2004. 74. 93 LESKÓ József 1907. 376. 94 Uo., 377. 95 SZÁDECZKY Kardoss Lajos 1993. 307.; R. VÁRKONYI Ágnes 1986. 900-902. 96 WINDISCH, Kari Gotüieb 1734.473.; SPÁNYIK, Glycer 1820.507.; HORVÁTH Mihály 1872. XVH. 97 RÁKÓCZI Ferenc 1985. 138. 98 MÁRKI Sándor 1907. 354. 99 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 96. 147