Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Beszprémy Katalin: Iskolai és iskolán kívüli képzések a népi kézművesség területén

Beszprémy Katalin ISKOLAI ÉS ISKOLÁN KÍVÜLI KÉPZÉSEK A NÉPI KÉZMŰVESSÉG TERÜLETÉN A kezdetekről Napjainkra megszűnt a népi műveltség apáról fiúra, anyáról lányára öröklődő természetes volta. Egyre kevesebb* az a mester, kézműves, aki ismereteit ily módon örökölte. A népi mesterségeket manapság iskolarendszeren belül, illetve azon kívül tanfolyami keretek között lehet megtanulni. A Népművészeti Intézet, majd jogutódjának, a Népművelési Intézetnek megalakulása óta folyamatosan egyik alaptevékenysége a népművészeti mozgalmak szakmai, módszertani segítsége, körvezetők képzése. E képzések kezdetben A, B,C kategóriás művészeti oktatói - szakkörvezetői képzésként működtek, majd alap-, közép- és felsőfokú képzéssé alakultak át. Akulturális miniszter 5/1976.(X. 20) KM számú rendelete értelmében a tárgyi kultúra területén ebben az időszakban hímző - ún. díszítőművészeti szakkör-vezető képzés létezett A-B-C kategóriában, mely az egész ország területére kiterjedt. A megyék végezték az alapfokú képzést, С kategóriái, a Népművelési Intézet a középfokú, В kategóriái képzést. Felsőfokú „A kategória" működési engedélyt kaptak a népi iparművész címmel rendelkezők, ami azt jelentette, hogy az illető „B kategória" működési engedéllyel rendelkezett, és a népi iparművész cím birtokosa. Ennek a tanfolyami formának a folytatásaként jelenleg is megrendezzük minden nyáron a velemi hímző továbbképzést, melyen új mintákkal, új tájegységi kultúrák bemutatásával, új technikákkal gazdagítjuk a vezető szakkörvezetők, alkotók, iskolai kézműves tanárok tudásanyagát. Az intézetben a 70-es évektől kezdődően indult meg a szövés oktatás, oktatói képzés. Kezdetben álló szövőkereten folyt csíkos mintájú gyapjúszövés, rongyszövés oktatás, (ebből lett а С kategória) majd az erdélyi festékes szőnyegek mintakincsének felújítása, oktatása (B kategória), ezt követte a vászonszövés (A kategória). Az első szövő képzések a Budapesti Művelődési Központban zajlottak, majd mikor kialakult ország szerte az az oktatói réteg, mely a helyi megyei képzéseket tudta vezetni, az intézet folyamatosan a képzők képzését szervezte, és szervezi ma is, mindig új technikákkal, etnikus specifikumokkal bővítve a szakemberek tudását. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2004. 467