Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Kriskóné Dávid Mária: Népi Iparművészeti Múzeum – Mai alkotók

Egy-két napos tanácskozásokat szervezünk a népi iparművészet azon szakágaiban tevékenykedők részére, akiknek kevesebb lehetőségük van a műfajukkal kapcsolatos szakmai problémáik megvitatására. A mézesbábosok és a tojásírók az elmúlt időszakban kaptak tőlünk lehetőséget a találkozásra, az elmúlt nyáron pedig a népi kályhások találkozóját rendeztük meg nagy szakmai érdeklődés mellett Kecskeméten. Közel tíz esztendeje fogadtuk be a jelentős múlttal rendelkező Kecskeméti Díszítőművész Kört. Kiváló feltételeket tudtunk nekik biztosítani, így egyre eredményesebb a tevékenységük. Többen szereztek népi iparművész címet, a különböző pályázatokon eredményesen szerepelnek. Munkájukban felhasználják az állandó kiállításunk anyagát is, ez sokat segít nekik a kézimunkák tervezésében. Kisebb kiadványokat jelentettünk meg (fazekas pályázathoz és a tapló kiállításhoz kapcsolódóan, az 50 éves díszítőművész kör jubileumára). Igyekszünk jelen lenni a helyi és az országos sajtóban, multimédiás kiadványokban. Törekedünk arra, hogy a Népi Iparművészeti Múzeum megtekintése ne csak a hagyományos kiállítási vitrinek látványát, ne kizárólag a passzív befogadás lehetőségét nyújtsa. Elsősorban gyermekek számára hirdetünk műhelyünkben rendszeresen kézműves foglalkozásokat, de a felnőttek is érdeklődéssel tekintenek meg illetve vesznek részt egy-egy népi iparművész magas szintű szakmai bemutatóján vagy éppen a népi ételkészítést bemutató sorozatunkon. (Az udvaron épített kemence használati tárgy, nem kiállítási célokat szolgál, népszerűek a sütéssel-főzéssel fűszerezett ismeretterjesztő programok.) Egyes középiskolák rajz és művészettörténet tanárai rendszeresen adnak olyan feladatot a tanulóknak, amelyek eredményes megoldásához a múzeum gyűjteményét tanulmányozni kell. Több alkalommal egyhetes nyári alkotótábornak is helyet adtunk, amikor is a gyűjtemény, az épület és az udvar volt az ihletet adó közeg. Igény szerinti tanfolyamokat indítottunk a népi iparművészet különböző szakágaiban (volt szalmafonó, szövő, hímző, gyöngy fűző, tojásfestő kurzus). Ezek a törekvések is jelzik az általunk elkezdett utat, de tisztában vagyunk vele, hogy ezek csak az első lépések, még sokat kell tennünk azért, hogy gyűjteményünk igazán látogatóbarát, a népi iparművészetet élményszerűen bemutató, a kézműves hagyományokkal, technikákkal igény estén a látogatókat is megismertető kiállítás legyen. A gyűjtemény besorolása a működési engedélyünk szerint kiállítóhely, de határozott akarat, elszánás van a tekintetben, hogy ez hamarosan megváltozzon, országos szakmúzeum legyen. Legnagyobb hiányosság a gyűjtemény dokumentáltságában található. A kiállított és a raktárban őrzött tárgyak nagy részének a tulajdonosa az egykori NIT utódaként néhány hónapja már a Hagyományok Háza. Sem az ő munkatársaiknak, sem nekünk nem volt módunk ezt a hatalmas anyagot feldolgozni. A gyűjtemény szisztematikus gyarapításán, a hiányok pótlásán túl a legfontosabb feladat a következő években a tudományos kutatásra alkalmas dokumentáció elkészítése és széles körben való megismertetése. 457