Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Martin Mešša: Nagyméretű kortárs faszobrok a Východnái folklór fesztiválon, s ezek hatása a jelenkori szlovákiai faszobrászatra

érzés hangját, képletesen megfogalmazva a tudat az, mely irányítja a szívet, hogy a sulyok és a véső ütéseinek ritmusában verjen, megismerje és kihasználja a fa tulajdonságait, puhaságát és keménységét, ellenállóságát és rugalmasságát, a szálak irányát, a görcsök és sarjak formáját. Figyeljék csak meg, hogy a fafaragó a munka megkezdése előtt miként simítja végig a fát, miközben keresi a rá leginkább jellemző formát, keresi a fadarab belsejében elrejtett szobrot, amit aztán majd vésőjével lassan feltár. A fa belsejében és a népi fafaragók gondolataiban elrejtett titkok feltárása a fő feladata a Kresané do dreva (Fába rajzolva) elnevezésű rendezvénynek, mely 1975 óta fesztiválkeretek között kerül megrendezésre, mégpedig a legnagyobb múltra visszatekintő szlovákiai fesztivál, a Vychodnái Folklór Fesztivál keretein belül, mely 2004-ben már ötvenedik alkalommal került megrendezésre. Természetesen a hivatásos szobrászok szimpóziuma már sokéves előzménnyel bírt. A hatvanas évektől kezdve szerveztek szobrász szimpóziumokat az északkelet szlovákiai faluban, Vysné Ruzbachyban, mely a 20. század elejétől termálvizes gyógyfürdőiről és szobor alapanyag bányászatáról (kőbánya) ismert. Hivatásos képzőművészek által készített faszobrok születtek a Moravany nad Váhom-i szimpóziumon, melyeknek bemutatására a Pőstyéni parkok szobra rendezvényen belül került sor. Az egykori Csehszlovákián belül cseh és morva területeken is voltak ilyen szimpóziumok, s a szlovák és cseh művészek hasonló külföldi rendezvényeken is részt vettek. A népi fafaragók vychodnái, nagyméretű faszobrok készítésére szakosodott szimpóziuma nem magától keletkezett. A gondolat Viliam Gruska építészmérnöktől származik, aki a vychodnái amfiteátrum átépítésének tervét készítette. A fesztivál előkészítő bizottság elé benyújtott szándékterve már 1972-ben abból indult ki, hogy az amfiteátrum térségében nagyméretű figurális faszobrok számára alakítsanak ki megfelelő környezetet. Gruska olyan beszédes szobrokkal akarta benépesíteni az üres mezőt, az amfiteátrumhoz vezető utat és környékét, melyek anyagukat és stílusukat tekintve már messziről árulkodnak arról, ami az amfiteátrumban történik, s közük van a népi kultúrához. Ám az elképzelés nem valósulhatott meg ilyen egyszerűen és időben is elhúzódott, csak három év után tudott érvényt szerezni elgondolásának. Érvelésében a népi kultúrában Szlovákia szerte megtalálható nagyméretű, ember formájú faköpükre hivatkozott. Az elképzelés megvalósíthatóságát támasztotta alá az a tapasztalat, melyet a Straty a nálezy (Veszteségek és nyereségek) című film készítésekor szerzett, amikor a Horná Stubna-i (felsőstubnyai) illetőségű Matej Cupec népi fafaragó és két segítője - a motorfűrészes tapasztalatokat felhasználva - több ilyen szobrot készített. A motorfűrész időben meggyorsítja a szobormunkálatokat, s az idő a fafaragásos alkotótáborok egyik legfontosabb tényezője volt, s napjainkban is az, hiszen a találkozók egyik fő szempontja, hogy az alkotások a fesztivál napjai előtt a meghatározott időintervallumon belül elkészüljenek. 442