Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Tadeusz Burzyński: Hagyomány és változás. A falu művészeti öröksége a San-medencében, Délkelet-Lengyelországban

A przemyslihez hasonló profilú, jelentős etnográfiai gyűjtemény található a Lubaczów-i Regionális Múzeumban, amely 1000 néprajzi tárgyat számlál (1958ban létesítették), ezernél kisebb számú néprajzi tárgy található a Przeworsk-i Múzeumban (szintén 1958-ban jött létre), az „Orsettiék Háza" Múzeumban Jaroslawban (1925-ben alapították), valamint különböző iskolai történelmi és néprajzi gyűjteményekben Dynów-, Narol-, Gac- és Wyszatyce-ben. A népi kultúra megőrzésének helyzete Több éve észlelhető a hagyományos népi kultúra felgyorsult eltűnési folyamata, ami kapcsolatos az országban zajló társadalmi, gazdasági és kulturális változásokkal. Az urbanizáció és az iparosítás, a falvak civilizációs és műszaki modernizációja növeli a fiatal generáció városokba történő migrációját. Ez gyorsítja a hagyományos mintaképek és a falusi közegre jellemző kulturális értékek rendszerének a dezintegrációját. Az új minták faluba történő behatolásának eredményeképpen a falusi társadalmak életstílusa egyre inkább városi standardokhoz hasonlít. A továbbra is létező különbségek mindenekelőtt a földdel kapcsolatos gazdálkodási módszerek és a munkahely miatt adódnak. A népi kultúra számára komoly fenyegetés az idegen, kommersz jellegű, alacsony színvonalú tömegkultúra beözönlése. Különösen drasztikus változások mennek végbe a falvak építészeti és anyagi kultúrája terén. A falvak kultúrájából eltűnik a hagyományos falusi építészet, a belső lakóterek hagyományos berendezése, a népi kézműipar, a földművelésben és állattartásban használt szerszámok, abbahagyják a régi gazdálkodási módszereket és több más műfajt is. Csekély a számuk a még működő szövő-, ács- és asztalos-, kovács-, kerékgyártó-, kádár-, szíjgyártó-, bútorkészítő, vagy vesszőfonó műhelyek stb. Használaton kívülivé vált a népviselet. Hagyományos használati, mezőgazdasági, kézműves és a lakóhelyek felszereléséhez tartozó tárgyakat és szerszámokat lehet még találni a „kommunikációs vonalaktól messzebb fekvő", eldugottabb falvakban, főleg a Dynowskie- és Przemyskie-dombvidékén, de ezek az esetek többségében az eredeti funkciójukat már nem töltik be. Észlelhető a falusi társadalmak népszokások formáitól való távolodása is. A szertartások többsége csak az idősebb falusi nemzedék emlékezetében maradt meg. A hagyományos szokásoktól és szertartásoktól történő általános eltávolodásról beszélhetünk a világi szertartások javára. A legtöbb szokás azokban a szférákban maradt meg, amelyek szorosan kötődtek a vallási szertartásokhoz. Mindenek előtt a karácsony, húsvéti, pünkösd megünneplésével kapcsolatban. Ápolják tovább a jeles napi szokások némelyik formáját is, főleg a lakodalommal kapcsola422