Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Tadeusz Burzyński: Hagyomány és változás. A falu művészeti öröksége a San-medencében, Délkelet-Lengyelországban

A San-menu falvak népi kultúra kutatásának új fejezetét a Kopernicki Izydor által, Kolberg Oskartol származó anyagok publikálása indította el, melyeket a Przemyskie területein az 1863-1883 években gyűjtöttek össze. A monográfia a Sanmedencebeli falvak anyagi-, társadalmi- és szellemi kultúrájának a leírását tartalmazza. Legkedvezőbb lehetőség a regionális néprajzi kutatások folytatásához a Lengyel Néprajzi Társaság 1895-ben Lembergben, valamint a Tudománybarátok Társasága 1909-ben Przemyslben történő létesítésekor keletkezett. A Társaság szervezeti struktúrájában jött létre a múzeum is, és kerültek oda az Osinski testvérek: Kázmér Mária és Tadeusz által összegyűjtött műtárgyak az archeológia, etnográfia, történelem és levéltártan területeiről. A gyűjtemény a rá következő években Przemysl és környéke lakosainak köszönhetően számos adománnyal bővült. Osinski K. M. vezetésével folytatódtak a munkálatok przemysli régió paraszti építészetének fényképészeti dokumentálása terén, valamint kiterjedten gyűjtötték a muzeális gyűjteményekhez a népi kultúra műtárgyait. A San-menti falvak népi kultúrája kutatásának a fordulópontja a II. világháború után következett be. 1946 után a délkelet-lengyelországi kutatásokhoz a krakkói Lengyel Tudományos Akadémia Állami Művészeti Intézete is kapcsolódott, 1952-től pedig a Lengyel Népi Társaság Wroclawból terepkutatásokat végzett a Lengyel Etnográfiai Atlasz munkálatainak keretén belül. A kutatásokat Kalwaria Paclawska- (Mária-kultusz központ), Futom-, Gniewczyna Lancucka-, Nienadowa-, Stubienko-, és Zapalowo-ban végezték és bekapcsolódott a przemysli múzeum is. Az első időszakban főleg a falu anyagi kultúrájával (falusi gazdálkodás legegyszerűbb formái - gyűjtögetés, halászat, vadászat, méhészet-; népi építészet, népi kézművesipar) foglalkoztak, de később kiterjedten kutatták a népviseletet, népművészetet, szertartási plasztikát, szóbeli és zenei folklórt, valamint a falu társadalomnéprajzát. Ezzel párhuzamosan folyt a népi kultúra műemlékeinek és falu társadalmi és kulturális élete különböző jelenségeinek fotó és rajz dokumentálása. Az etnográfiai adattárba terepinterjúk százait gyűjtötték be, melyek több tucat, przemysli és lubaczowi falu népi kultúrájára vonatkozó munka elkészítéséhez szolgáltak alapul. A Przemysli Régió Nemzeti Múzeuma etnográfiai gyűjteményébe több mint 5000 műtárgyat gyűjtöttek a falu anyagi kultúrája területéről. Ezen belül többek között a gyűjtögetésben, vadászatban, halászatban, állattenyésztésben, földművelésben és a termény feldolgozásában használt eszközöket, továbbá kézműves műhelyek szerszámait, valamint ezek termékeit (kovács, kádár, kerékgyártó, bognár, szíjgyártó, vesszőfonó stb.). Gazdag népviseleti kollekciót a lengyel és ruszin határsáv területéről, népi szobrokat és festményeket, kézműipari termékeket (kerámia, szövet, hímzések, népi hangszerek, játékok, húsvéti tojások, „pókok", faragó- és szobrász használati tárgyak, pékáru, betlehemes attribútumok stb.). 421