Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Tadeusz Burzyński: Hagyomány és változás. A falu művészeti öröksége a San-medencében, Délkelet-Lengyelországban

falusi közösségeken belül a kultúra nagyarányú egybeolvadása is bekövetkezett. A legtöbb különbség a falu társadalmi és szellemi kultúrája terén, főleg a népszokások, a kozmológikus és kozmogonikus képzetek szférájában, a népi hiedelemvilágban, a népművészetben, népi plasztikában és népköltészetben, a szóbeli és zenefolklórban maradt meg, amit a különböző kultúrák hatásának, valamint a katolikus hit keretén belül a római katolikus és görög katolikus szertartás befolyásának köszönhetünk. A falu szellemi kultúrájára bizonyos mértékben kihatottak a zsidó szertartások is, mivel zsidó népesség elég nagy számban telepedett le Przemysli-járás nagyobb és kisebb városaiban. Mindemellett 1945-ig beszélhetünk a régió messzemenő kulturális integrációjáról. 1947 után az ukrán népesség a volt Szovjetunió területeire, valamint a Nyugat és Észak-Lengyelországba történő kitelepítése következtében a népi kultúra a San folyó menti falvakban egyöntetűbb lett. A

II. világháború hadműveletei, valamint az ukrán nacionalistákkal folytatott harcok következtében számos falu komoly anyagi- és emberveszteséget szenvedett. Rendkívüli módon elpusztult a Przemyskie-dombvidék déli részén fekvő falvak (Jamna, Lodzinka, Boryslawka, Krajna, Arlamów, Trójca, Sopotnik, Leszczyny) lakossága. Legtöbb őslakos Bircz, Huta Brzuska, Jasienica Sufczynska, Huwnik, Kalwaria Paclawska, Kopystno, Makowa, Kuzminia, Lipa, Leszczawka, Nowosiólki Dydynskie, Wola Krzywiecka, Rybotycze, Zohatyn környékén maradt. A kitelepített ukrán népesség helyére és a kihalt falvakba megérkeztek az új telepesek. A komoly lakosságtelepítések nagymértékben hozzájárultak a különböző falusi társadalmak régi társadalmi és kulturális kötelékeik szakadásához. A San-menti határsáv területén (figyelmen kívül hagyva Lemkowie és Bojkowie lakta területeket) inkább kisebb migrációról beszélünk. Legnagyobb hányadot a túlnépesített Lancut, Przeworsk és Rzeszów környéki falvakból származó Rzeszówiak képeztek. Ezek a telepesek gyakran a legszegényebb napszámos rétegekből toborzódtak és az új területekre „egy ingben" érkeztek meg. Jellemzőjük a rendkívüli makacsság és dolgosság volt. A Rzeszów és Przeworsk környéki falvakból (Albigowa, Kraczkowa, Makowa, Straszydla) származtak, és így az újonnan kapott gazdaságokban az alapoktól hoztak létre magas mezőgazdasági kultúrát, minek köszönhetően a falvaik rövid idő alatt magasabb életszínvonallal tűntek ki. Hatottak az őslakosságra, amely fokozatosan átvette az új telepesektől a gazdálkodási módszereket és az életvitel mintáit. A két népesség csoportjainak együttélése kezdetekben nehézkes volt, és sok félreértést és konfliktust szült. Ebben az esetben két teljesen különböző kulturális kör találkozásáról volt szó. A együttélésre nagy hatással voltak a terrorral teli háború utáni évek, valamint az ukrán nacionalista földalatti mozgalommal folytatott küzdelmek tapasztalatai. A helyi lakosok közül sokat családi kötelékek kötöttek a 417