Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Bánszky Pál: A hagyomány és korszerűség viszonyának alakulása az utóbbi 50 év tárgyi népművészetében

Bánszky Pál A HAGYOMÁNY ÉS KORSZERŰSÉG VISZONYÁNAK ALAKULÁSA AZ UTÓBBI 50 ÉV TÁRGYI NÉPMŰVÉSZETÉBEN F. L. Wright kitűnő építész így fogalmaz: „A személyiség mögött legyen a hagyomány, a hagyomány mögött legyen az ember. " „A nép művészete - írja Fülep Lajos filozófus-művészettörténész - ősi és gazdag, egészséges, soha nem tévedő ösztönnek terméke, fölötte áll a napi áramlatoknak és divatoknak, örök értékűen biztos. És meg vannak benne csirái, elemei minden nagy művészetnek, minthogy a gyermekben megvan a kész ember tulajdonságainak csirái. Nem individuális művészet, hanem stílusos, kollektív, egy egész nemzet lelkének a terméke. "

x Magam közel 50 éve kísérem figyelemmel a hagyomány és közelebbről a tárgyi népművészet alakulását. Az 50-es, 60-as évek tapasztalatai rendkívül elszomorítottak. Országjáró körutaimon - a Népművelési Intézet munkatársaként megéltem viseleti szempontból a kivetkőzést, a régi fazekas munkáknak az építkezések alapzatába való tömeges bedobálását, a népművészeteknek a háziipari szövetkezetekben és népművészeti boltokban - „ szuvenír nippé, repülőtéri művészetté" - történő silányítását, s jobbik esetben a „nem szoba tiszta" népművészeti tárgynak a konyhába, illetve az előszobába történő visszaszorulását. De szerencsémre megértem és magam is cselekvő részesévé váltam a 70-es évek elejétől megindult népművészeti változásnak. A Fiatalok Népművészeti Stúdiójának létrejöttével alapvetően változott a szemlélet, és a tokaji alkotótáboroktól kezdve állandó gyakorlattá vált a team-munka. Együtt dolgozott a faragó, bőrös, szövő, vesszőfonó. A nyári alkotótáborok kialakították a csoportos együttműködés alapjait. A cső- és betonjátszóterek helyett megszülettek a fából és vessző1 Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Magvető Budapest, 1974.

1. kötet. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2004. 373