Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában III.
Király Júlia JEGYZETEK ÉS FELJEGYZÉSEK A DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM GÁRDONYI HAGYTÉKÁBAN III. Bevezetés Gárdonyi Géza írói hagyatéka ajándékként került a Dobó István Vármúzeum gyűjteményébe. Az író halála után fia, Gárdonyi Sándor őrizte a nagy értékű gyűjteményt. Noha édesapja házát, mint múzeumot mutatta be az arra járó érdeklődőknek, senki nem sejtette, hogy milyen gazdag kéziratos anyag lapul a fiókokban. Gárdonyi Sándor haláláig hallgatott arról, hogy titkosírásos feljegyzések, cédulák, regények, novellák kéziratai maradtak fenn. Pedig hasznos lett volna, ha a Gárdonyiról írók kicsit jobban ismerik azt, hogy hogyan dolgozott Gárdonyi, milyen volt írói esztétikája, hogyan születtek meg egyes művei. A körülötte lévő ködöt, misztikumot csak fokozta fia titokzatos magatartása. 2000-ben írtam első tanulmányomat, 1 amelyben megkezdtem a Gárdonyi gyűjtemény anyagának új szempontok szerint való közlését. Az íróval kapcsolatos vizsgálódások, melyek az utóbbi években szerencsére sűrűsödtek, sok új kérdést vetnek fel, illetve arra késztetik a kutatókat, hogy néhány véleményt újra gondoljanak, újra fogalmazzanak. A reális képhez mindenképpen szükséges, hogy pontosan ismerjük a rendelkezésünkre álló anyagot. Kevés író világnézetéről esett annyi szó, mint Gárdonyiéról. Zászlajára tűzte őt sok féle nézet képviselője. Többen próbálkoztak - több-kevesebb sikerrel - felvázolni, magyarázni nézeteit. Sokszor hangsúlyozták a lélekvándorlással kapcsolatos tanait, néhányan eljutottak egészen addig, hogy egész világnézetét ilyen megközelítésből magyarázták. Z. Szalay Sándor egy ízben Az a hatalmas harmadik című Gárdonyi regény kapcsán cáfolja a következőképpen ezeket a nézeteket. „A sorra megdöntött katolikus dogmákat a keleti vallások tételeivel, például a lélekvándorlás tanával helyettesíti be, vagy deista szemléletének tisztázatlan összetevőivel pótolja. Mivel a század1 KIRÁLY Júlia 2000. 521-536. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2004. 347