Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában III.

fordulón felújított buddhista tanok is beépülnek a meglehetősen eklektikus fejtegetésekbe, nem csoda, hogy Gárdonyi egyesek szemében új vallásfilozófia apostolának tűnt... Mint ahogy más müveiben is egyszer elfogadja, máskor kikezdi és ösztönösen cáfolja a reinkarnáció tanát... "

2 Mások hajlamosak arra, hogy vallásosságát azonosítják teljes világnézetével, s Tolsztojhoz hasonlítják. Ez utóbbi két vélemény mellett Nagy Sándor még számos megközelítést ismertet tanulmánykötetében,

3 s többek között leszögezi: „Máig nincs megnyugtató képünk Gárdonyi Gézáról. Halála óta folyik a per Gárdonyiért, de a róla szóló szakirodalom szélsőséges megállapításai napjainkig megnehezítik az értékítéletek kialakítását." Nagy Sándor a világkép reális megközelítéséhez két lépést tart fontosnak. „Bizonyára csak akkor jutunk el megbízható következtetésekhez, ha Gárdonyit a századforduló magyar és európai szellemiségének közegében ítéljük meg, és életmüvének egészét ahhoz a változáshoz viszonyítjuk, amely a 19. század utolsó tíz esztendejének és a 20. század elsőkét évtizedét átélt értelmiség szellemi világképében bekövetkezett. "

4 A másik fontos tennivalónak tartja a következőt: „ Tanulmányozásra vár még az a folyamat, amelynek eredményeként gondolkodásában az összeomlott teológiai világkép romjain új világkép született, bár körvonalait már látjuk, és egyes vonásait dokumentálni tudjuk Gárdonyi olvasmányaiból és feljegyzéseiből. "

5 Ez utóbbi munkához szeretnék hozzájárulni dolgozataimmal. Sorozatom első részében szó esett tervezett müveiről, az Isten rabjai, valamint a Bibi című regényekről, a második részben

6 az Egri csillagok, az Ábel és Eszter, valamint a Szunyoghy miatyánkja című regényekről. Számba vettem a legfontosabb forrásokat, néhány szempont szerint összehasonlítottam a különböző szövegváltozatokat. Dolgozatom harmadik részében néhány fontos adattal szeretnék szolgálni Gárdonyi céduláival kapcsolatban. Ebben a tanulmányban az Ida regénye, A kürt valamint a Kiki a párjával című kisregényeket vizsgálom a már felsorolt szempontok alapján. Több százra tehető a Gárdonyitól megmaradt cédulák száma. Szokása volt, hogy mindent feljegyzett, megőrzött. Céduláit egy idő után rendszerezte, tartalmilag csoportosította. Szerette volna ezeket kiadatni, de mikor látta, hogy életében ez már nem valósulhat meg, rendelkezett a kiadás módjáról. Összeszedte kiadhatónak vélt feljegyzéseit, s ezekről a következőképpen rendelkezett. „Hagyatékomnak kiadható részei három kötetbe foglalandó: az első kötet a Láttam címet kapná (ehhez a naplójegyzetek, természeti tárcák, anekdoták, egyéb tárcák, ceruzajegyzetek tartoznak), a második kötet lenne a Hallottam című, míg a harmadik a Gondoltam címet kapná. " Gárdonyi a továbbiakban úgy rendelkezett, hogy „Evenként csak egy kötetet adjatok ki a hagya2 Z. SZALAY Sándor 1970. 203-204. 3 NAGY Sándor 2000. 104. 4 NAGY Sándor 2000. 86. 5 NAGY Sándor 2000. 86. 6 KIRÁLY Júlia 2001. 435^146. 348