Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből

A magyar nyelvterületről Szendrey katalógusa elsősorban erdélyi gyűjtéseket említ.

25 Háborúk A történelem viharai Heves megyén is többször végigsöpörtek. A tatárdúlás, török hódítás, a Rákóczi szabadságharc és 1848 csatái, a háború elől menekülők élete a történeti mondák alapvető témái. A tatárjárásról Egerbocson, és Felsőtárkányban maradtak fenn emlékek. Ezek a búvóhelyekről, és a menekülő családok letelepedéséről tudósítanak. A tatárjárás és a török-kor mondavilága hasonló, vagy ugyanazon mondákat tartalmaz. A Tarnamérán feljegyzett törökökről szóló „Sári, Mari gyertek elő" típus például országosan elterjedt, egyik településen a tatárokhoz, másik településen a törökökhöz társítják a magyar szóval lányokat csalogató ellenség motívumát. Első említése az angol utazó, Edward Brown tollából származik, az 1667-1670-es évekből.

26 Ennek egy olyan típusát közli a Magyarság Néprajzában Solymossy Sándor, ami a tatárjáráshoz kapcsolódott Dévaványán.

27 Az Átány megmeneküléséről szóló mondának csupán halvány emléke maradt a Bakó gyűjtésében. Az ötvenes években ennek a történetnek egy változatát a török korba helyezi a tarnamérai adatközlő, mikor a falu azért menekült meg a felperzseléstől, mert a pap felesége főzött a törökökre. Ez a monda Szendrey Zsigmond összegzésében is szerepel a tatárjáráshoz tartozó mondák között, olyan változatban, mikor a pap felesége a kánnak adta magát, hogy a falut megmentse. Szendrey Pesty Frigyes 1864-es Helységnévtárából merítette ezt a hagyományt.

28 Kömlő török kori pusztulásának leírásában is megjelenik ez a motívum: Kömlő nem adott asszonyt a töröknek, ezért elpusztult, Átány adott asszonyt, ezért megmenekült. A török korhoz kapcsolódóan különösen sok történet maradt fenn. Elmesélték, hogyan hurcolták el a rabokat, hogyan vontatták tevékkel a hajókat a Dunán, milyen rejtekhelyei voltak a magyar népességnek. A közeli búvóhelyek mellett felbukkan egy távolabbi menedékhely is: Krinócs. Ezt a felvidéki Klenóccal lehet azonosítani, ami a volt Gömör és Kishont vármegye Rimaszombati járásának egy települése.

29 25 SZENDREY Zsigmond 1922. 45-64. 26 MAGYAR Zoltán 2001. 55. 27 SOLYMOSSY Sándor 1933-37. 207-208. 28 SZENDREY Zsigmond 1926. 29-35. 29 Magyar helységnév-azonosító szótár 1992. 219. 323