Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből

A nagy jelentőségű egri ostromról a környező települések és a távolabbi Sajónémeti adatközlői a beszolgáltatott dézsmát, az ostromban részvett helyieket jegyezték meg. Felsőtárkányban tudni véltek egy Miskolcra, és egy Egerbe vezető alagútról, ami szintén nemzetközi jelenség. A mondai hagyományok alapján Magyarország egész területe alatt alagútrendszerek húzódnak. Az ellenség megjelenéséhez kapcsolódnak a kincsmondák. Az elrejtett kincs megtalálásának, megszerzésének körülményei, módjai szintén nemzetközileg elterjedt típusba sorolhatók. Besorolásuk kérdéses, két műfaj, a történeti- és hiedelemmonda határán állnak.

30 A Rákóczi-szabadságharc csak említés szintjén kap helyet a gyűjtésekben. A tarnamérai Veréb József vitéz őseiről mesélve említi, valamint a Méra helységnév eredetét magyarázva. 1848 eseményei közül a kápolnai csatáról szól egy részletekbe menő leírás. Az adatközlő a nagyapjától hallott történetet úgy mesélte el, mintha ő maga is jelen lett volna. Hősökhöz fűződő mondák, betyármondák A hősökhöz fűződő mondákat jelen esetben teljes egészében a betyárokról, illetve Vidróczkiról szóló mondák alkotják. A Mónosbélen született betyárról falujából és közvetlen környékéről elsősorban memoratok szerepelnek ebben a gyűjteményben. Vidróczki tulajdonságairól, szeretőiről, a környéken véghezvitt tetteiről olyan emberek mesélnek, akik gyermekkorukban még találkozhattak vele, esetleg szüleik ismerték őt személyesen. A betyár alakját idealizálják a helybeliek, elsősorban azokat a történeteket emelik ki, mikor a bajba jutottakon, szegényeken segített. Mivel hosszú időn keresztül ügyesen elrejtőzött a törvény keze elől, halálhírét nem mindenki hitte el. Egyesek szerint új életet kezdett más vidéken, mások szerint szabó lett Egerben, és saját maga ment el megnézni kiterített „holttestét" a vármegyeházára. A hős a nép számára halhatatlan. Vidróczki mellett Jáger Jóska neve kerül említésre a bekölcei Betyárfa mondájában. Jáger Jóskát Viróczki elődjének lehet tekinteni, a hagyomány szerint még a búvóhelyük is azonos volt. Mindketten Heves- és azt környező megyékben betyárkodtak. Az Egri Néprajzi Adattárban meglévő mondákat Küllős Imola Betyárok könyve című művében többségükben felhasználta, információkat merítve a híres betyárról, de a hagyatékból előkerültek olyan, Bélapátfalván gyűjtött mondák is, melyeket ezelőtt nem közöltek.

31 30 LANDGRAF Ildikó 1998. 31 KÜLLŐS Imola 1990. 124-143. 324