Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből

ek az elnevezést adó események. A 20. sz. elejének helyi tragédiáinak színhelyei is felbukkannak a helynevek között. Kömlő nevének magyarázata a török kort idézi. A monda szerint egy török személynévből ered a falu neve. Tárnáméra dűlőnevei az 1848-as eseményeket követő földreform időszakát örökítik meg. A földosztás körül kialakult viták, a kiosztásra kerülő föld minősége a dűlők elnevezésének alapjául szolgáltak. Az ide tartozó mondák valójában pár sorosak, nem költőiek, ám a nép gazdag fantáziájáról, történelmi emlékezetéről árulkodnak. Külön kategóriát képvisel Bakó gyűjtései között a Sirok helynevet magyarázó két monda, amit a falu értelmiségéhez tartozó általános iskolai tanító írt le. Az „öreg barátaitól hallott" mondákat önéletleírásában, a szülőfalujáról szóló részben közli Kun István. Stílusa romantikus, elüt a parasztemberek által képviselt elbeszélésmódtól. A falu nevének eredetéről szóló két változat Sebestyén Csilla 1973as gyűjtésében is visszaköszön, bár nem ilyen irodalmias megfogalmazásban.

22 Az első történet meseszerű, párhuzama Tompa költészetéből is ismert. A Kőaszszony című versbe foglalt népregéje Lipóc várában játszódik, a cselekmény azonos, a végkifejlet azonban eltér a siroki mondától. Sirokban a királyfi szerelme meghalt, a Tompa műben kővé változott.

23 A szegény lány és a királyfi szerelmi tragédiájából eredő bánat adja a hely nevét: Sirok. Ebből a változatból a Tárna patak és a Darnó- hegy nevének eredtét is megtudhatjuk. A második változatban az elejtett gyermeket sirató dajka a névadó. Helyi mondák A gyűjteményben szereplő mondák között kettő olyan van, ami falvak keletkezéséről szól, és mesés elemeket hordoz. Ezek történelmi korokban nem helyezhetők el, mitikus időben zajlik a cselekmény, akárcsak az eredetmondákban. Az Átány kialakulásáról szóló monda a falu elszórt elhelyezkedését magyarázza azzal, hogy a megvadult lovak miatt elszóródott a vályog, ezeken a helyeken épültek a házak. Átány utcáinak rendezetlensége feltűnő a mérnökök által megtervezett, újratelepített falvakéhoz képest. A környező falvakban: Tiszanánán, Kömlőn, Átány településformáját kigúnyolták, magyarázni próbálták. A Vécs határáról szóló monda tipikus, Európa-szerte elterjedt. Ipolyi Arnold Magyar Mythológiájában az óriásokról szóló fejezetében a vécsi mondához nagyon hasonló párhuzamot közöl a finn folklórból, valamint Grimmtől.

24 22 ENA. (Egri Néprajzi Adattár) 1619-73. 23 TOMPA Mihály 1846. 68-75. 24 IPOLYI Arnold 1854. 121-122. 322