Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Kiss Péter: Eger város „magyar Athén” elnevezésének története (1748–1944)

Eszterházy halála és az 1850 közötti időszak sem volt eseménytelen Eger művelődéstörténetében. Az előbb már említett 1850-ben készült feljegyzés szerint: „ az egri főtanodába nemcsak Eger, s közel vidékéről gyűlnek össze a tanonczok, hanem az ország távolabbi megyéiben lakó szülők is ide küldék eddigelé gyermekeiket. A tanodái matriculák bizonyságot tesznek, mikép Heves, Borsod, Nógrád, Gömör, Bars, Hont, Árva, Szepes, Sáros, Zemplin, Ungvár, Beregh, Marmaros, Szatmár, Szabolcs, Csanád, Bács, és Pest megyéknek, valamint a jász- s kún kerületeknek fiai Egert választák tanulási helyül, még pedig a közelebb lefolyt három évtizedben olly számmal, hogy az 1848-dik előtti években középszámítással a másodévi jogászokat 60, az első évi jogászokat 70, a másodévi bölcsészeket 110, az elsőévi bölcsészeket 130-ra tehetni... " A Líceumban volt 1812-1819 között az első hazai nyilvános és állandó képzőművészeti kiállítás, amelyről Balkay Pál a következőket írta 1819-ben Kazinczy Ferencnek: „...sőt a kinek kébszelődéseinek is kellene lenni az Aestheticárúl s vélem gyakorta öszve jönnek, újságokat olvasgatnak, mégis filém hallatára a Fáy Colectióját bolontságnak nevezik ; T. Fáy úr hibázik, hogy eladóba tette gyűjteményét, mert itt soha senki sem veszi meg, s azt merem mondani, hogy egynek sints gondolattya a vételre; az Érsek szereti ugyan a szép képeket, de pénszt nem örömest ád érette... ",

42 Mint már említettük, az 1827ben egri érsekké kinevezett Pyrker János László magával hozta a városba velencei pátriárkaként gyűjtött képtárát. Amikor 1836-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, akkortól kezdődően egészen az 1844-ben történt Pestre szállításáig Egerben volt látható először az egész országban a Magyar Nemzeti Múzeum képtára.

43 Ezt annak idején az érseki palotában egy felirat is tudtára adta a képtár ajtaja felett az oda belépőknek. Az első magyar nyelvű tanítóképző intézet 1828-ban történt alapítását már szintén említettük. 1833-ban létrejött az Egri Kaszinó, amely saját könyvtárral is rendelkezett.

44 Joó János 1838-ban megjelentette az első egri újságot, bár az rövid életű volt. 1846-ban újra próbálkozott, sajnos akkor sem több eredménnyel. Ugyancsak 1846-ban került sor a vasárnapi iskola létrehozására is.

45 1854-ben Vahot Imre az általa és Kubinyi Ferenc által szerkesztett ország bemutatóban „ a méltán kis magyar Rómának nevezett Eger város "-ról írt.

46 Fényes Elek 1851-ben megjelent munkájából tudjuk, hogy ez a hasonlat nem a város oktatási illetve művelődési területére vonatkozott hanem egyházi viszonyaira, mert Eger „a magyar katholikusok Rómája".

41 42 Idézi KISS Péter 2002/a. 7. 43 KISS Péter 1987.; KISS Péter 2002. 722-723. 44 BREZNAY Imre 1934. 45 SUGÁR István 1987. 139-140. 46 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre IV.k. 35 47 FÉNYES Elek 1851. 294. 301