Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Kiss Péter: Eger város „magyar Athén” elnevezésének története (1748–1944)

Ipolyi Arnold 1868-ban utalván Magyarország történetének korai századaira, így fogalmazott: „és nem kisebb volt, nem kisebb lehetett már ekkor Eger tudományos iskoláinak is híre és jelentékenysége, midőn már az ország törvénye Eger püspökét rendelte volt a királyi gyermekek egyike nevelőjéül; Eger káptalana pedig a királyi udvarnak jegyzőket, az országnak kancellárokat egyre adott. Ezek egyike, dicső elődünk Kilit fogalmazta II. Andrásnak aranybulláját is, a magyar alkotmány ezen alaptörvényét, nemzeti szabadságunk ezen magna cartháját és hatszázados palládiumát." Ugyanitt olvasható, hogy „...Eger. püspöki iskolája pedig s udvara a tudományok oly atheneumává" vált, „hogy bámulva és meglepettve állunk a fényes kép előtt, melyet felőle e korszak egyik történetírója, az olasz humanista Bonfinis (sic) a XV-dik század végén fest... " Ugyancsak Ipolyinál tűnik fel az első említések egyikeként az, hogy az Eszterházy Károly püspök által a 18. század második felében építtetett Líceumot nemcsak helyi vonatkozásban tartották fontosnak a hazai oktatásban. Ipolyi ezt így fogalmazta meg. " s akadályozta bár szándéka teljes kivitelét, hogy e palota egy újabb magyar tudományos egyetemmé legyen, mivé azt nagy alkotója szánta; azt mégsem volt képes megakadályozni, hogy a tudományoknak, sőt a művészeteknek és egyéb kitűnő hazai iskolájává ne váljék! "

48 Madách Imre 1864. szeptember 8-án kelt és Tarkányi Bélához intézett levelében Egert „ Új virágzásnak indult kis Athén "-nak nevezte.

49 Jelenleg ez a legkorábbi adatunk arra, hogy Egert valaki Athénhoz hasonlította. A Madách által említett új virágzásnak indulás véleményünk szerint a Líceum sorsára utal. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését követően 1850-1861 között a felsőbb hatalom nem engedélyezte az egri jogi oktatás működését. A helyi oktatási intézmények közül azonban éppen ez volt a legjelentősebb, vagy amint azt a későbbiekben az Eger с lapban írta egy ismeretlen szerző: „iskoláink között bízvást elmondhatjuk - jogakadémiánk legbecézettebb. "

50 Madách megfogalmazásához formailag hasonlóval csupán egyetlen egyszer találkoztunk a későbbiekben. 1923 januárjában egyebek mellett arról írt a sajtó, hogy „a Kis 'magyar Athén'-пек különben is kötelessége a Petőfi centenárium különösebb megülése, mert a nagy költő megfordult falai között... "

51 48 KISS Péter: Ipolyi Arnold és az egri főegyházmegye (1860-1873) c. előadása az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Jakobinus termében megrendezett Ipolyi Arnold emlékülésen 2004. szeptember 16-án. Kézirat. Az emlékülést az MTA Néprajzi Kutatóintézete, a Szent István Társulat és a Magyar Vallástudományi Társaság szervezte Ipolyi Arnold Magyar mytologia c. műve megjelenésének 150. évfordulója alkalmából, lsd.: Ipolyi Arnoldra emlékeznek = Heves Megyei Hírlap. 2004. szeptember 14. Az emlékülés valamennyi előadását magába foglaló kötet kiadás alatt van. 49 HUTKAY Lipót 1909. 46.; KAPOR Elemér 1988. 111. 50 A „magyar Athén" juristái = Eger, 1904. október 22. 2. 51 Petőfi Egerben = Eger, 1923. január 4. 2. 302