Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Kiss Péter: Eger város „magyar Athén” elnevezésének története (1748–1944)

állítása által, a ' mellynek akár kies formáját, akár az abból ki nézőfinum ízlést tekintsük, valóban egy királyhoz illő alkotmány... ".

38 Vahot Imre úgy fogalmazott 1846-ban, hogy a Líceum „egy nagy királyhoz illőalkotvány... "

39 (sic). A királyi jelző tehát vonatkozhatott a Líceumra mint épületre, amelyben az oktatás folyt, de utalhatott működésének feltételeire, jellegére is. Ugyanis az 1777-ben megjelent Ratio Educationis szerint a főpapi líceumokban ugyanaz a lecke-és fegyelmi rend valamint szervezeti előírás volt érvényes mint a királyi akadémiákban. Fényes Elek szerint „Fő ékessége Egernek az érseki lyceum, mellyben eddig nemcsak a philosophiai, hanem a jogtani tudományok is taníttattak, úgymint akármelyik királyi akadémiában " - írta 185 l-ben.

40 A királyi jelző tehát a Líceum mind két jellemzőjére is utalhat párhuzamosan. Az 1820-as évek második felében az Egerbe áttelepült Joó János 1831 végén egy „Művészeti Társaság" felállításának tervével fordult Széchenyi Istvánhoz. E tervét tovább fejlesztve 1841-ben nyomtatásban adta ki „Nézetek a'magyar nemzet műveltségi és technikai kifejtése tárgyában" címen. Ebben egy „Magyar Athenaeum " részletes kidolgozását adta közre, amely a kor kulturális összesítése volt. Mint művében olvasható, „Az épületben a Tudós Társaság és szakosztályainak üléstermei, könyvtára és díszterme, nyomda, a tudományos művek kiadására, politechnikum, építészeti, mérnöki, földmérési, fizikai és kémiai osztályokkal, központi tanítóképző intézet és konviktus, és egy olyan épületrész, melyben több terem áll az évenként tartandó műkiállítás használatára ". Terve szerint lett volna benne még egy műintézet is a festészeti, szobrászati, építészeti osztályokkal, továbbá a rézmetszés, rajzolás, litográfia, szövőiskola és ezek kiállítási helységei számára. Tervezetén az egri Líceum hatása érződik a sokféle intézmény egy épületbe való elhelyezésével éppúgy, mint az ugyancsak általa készített épületterv közép-és sarokrizalitos homlokzatával.

41 Bár mindez nem helyi vonatkozású tervben szerepel, de annak készítője egri polgár volt. Egy 1850-ben készített feljegyzés szerint „valamint más püspöki székvárosok, szintúgy Eger is már a legrégibb üdőkben bírt úgynevezett püspöki, avagy káptalani iskolával; sőt hogy későbben sem szűnt meg a tudományoknak, különösen az egyháziaknak athenaeuma lenni, Egernek évkönyvei tanúsítják. " A feljegyzés az Athenaeum szót használja ugyan, de Joó Jánostól eltérően azt már nem egy intézményre vagy épületre vonatkoztatja, hanem az egész városra. 38 GOROVE László 1876. 246. 39 VAHOT Imre 1846.7. 40 A megfogalmazás arra utal, hogy 1850-1861 között a felsőbb hatalom nem engedélyezte a jogakadémia működését. 41 GERŐ László 1957. 9-10.; DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1969. 284. 300