Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton

ban nem fogunk hivatkozni. Ezen elemzésünkben ui. nem arra keressük a választ, vajon e két edény együttes beleilleszthető-e a lelőhely egészének a leletanyagába - e kérdésre ugyanis a kompolti leletanyag terjes, katalógusszerű közlése adhat majd pontos választ - hanem sokkal inkább a két edényegyüttes helyét igyekszünk meghatározni a régió népvándorlás-kori, konkrétabban: avar-kori edényművességében. Tesszük ezt annak a reményében, hogy éppen e sajátos „fazekaskör" meghatározása által nyerhetünk fogódzópontokat a két feldolgozott objektum abszolút időrendjének a pontosításához. A kompolti 296. és 297. objektum leletanyagának a feldolgozása során két olyan, szembeötlő tényt rögzíthettünk, amely a kerámia összképéből adódott. Egyrészt azt, hogy az elemzett edénytöredékek túlnyomó többségét kézi korongon formázták. A bizonyosan nem azonos edényekhez tartozó peremek, illetve edény aljak számba vétele alapján a két objektum betöltésében legalább 1 utánkorongolt, 233 kézikorongon formált, és 4 gyorskorongon felhúzott fazék vagy kisfazék, továbbá 3 tál, 1 hengeres testű edény, illetve legalább 1 sütőharang részlete került eltemetésre. Azaz, alig néhány példát találni a más avar lelőhelyekre olyannyira jellemző korongolatlan, utánkorongolt vagy gyorskorongolt kerámiára. Másrészt pedig - ha a készítés módján túl a feldolgozott kerámia formakincsét is számba vesszük - azt kell tapasztalnunk, hogy formai szempontból a kibontott cseréptöredékek túlnyomó többsége fazék vagy kisfazék részleteként volt meghatározható. E becslés természetesen a töredékek és nem az egykori ép edények számán alapul. Az egyes edénytípusok közötti arányt azonban feltehetően így is valamilyen szinten kifejezi. Azaz, fazekak/kisfazekak túlsúlyához képest a többi cserépedény-típus csak alárendelt szerepet játszhatott egy-egy korabeli háztartás életében. A két kompolti kemence betöltésében azonban így is több további edényforma regisztrálható. Ezek: a kézzel formált sütőharang, valamint a kézikorongon formált tál, illetve hengeres testű edény. Megjegyzendő, hogy a két feldolgozott kemence betöltésében nem került elő az összes olyan edény forma, amelynek töredékeit a kompolti lelőhely más objektumainak a betöltésében regisztrálni lehetett. A hiányzó edénytípusok - a cserépbogrács, a sütőtál, illetve a hengeres falú mély tál - a kézzel formált edények csoportjába tartoznak. Fazék/kisfazék A 296. és 297. objektum kerámiájában az utánkorongolt, a lassú korongon formázott, illetve a gyorskorongon felhúzott edénydarabok halmazában találni fazekak, illetve kisfazekak töredékeit. Feltűnő jelenség a kézzel formált fazekak töredékeinek a hiánya. E hiány okait alább, az időrend tárgyalása során taglaljuk, itt csak annyit emelnénk ki, hogy a kompolti lelőhely más objektumaiban szép számmal kerültek elő korongolatlan fazekak/kisfazekak töredékei. A fazék és a kisfazék közös elemzését azon körülmény indokolja, hogy töredékeik között csupán méretbeli eltérések mutathatók ki. Olyannyira, hogy e két 27