Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton

ban nem fogunk hivatkozni. Ezen elemzésünkben ui. nem arra keressük a választ, vajon e két edény együttes beleilleszthető-e a lelőhely egészének a leletanyagába - e kérdésre ugyanis a kompolti leletanyag terjes, katalógusszerű közlése adhat majd pontos választ - hanem sokkal inkább a két edényegyüttes helyét igyek­szünk meghatározni a régió népvándorlás-kori, konkrétabban: avar-kori edény­művességében. Tesszük ezt annak a reményében, hogy éppen e sajátos „fazekas­kör" meghatározása által nyerhetünk fogódzópontokat a két feldolgozott objek­tum abszolút időrendjének a pontosításához. A kompolti 296. és 297. objektum leletanyagának a feldolgozása során két olyan, szembeötlő tényt rögzíthettünk, amely a kerámia összképéből adódott. Egy­részt azt, hogy az elemzett edénytöredékek túlnyomó többségét kézi korongon for­mázták. A bizonyosan nem azonos edényekhez tartozó peremek, illetve edény aljak számba vétele alapján a két objektum betöltésében legalább 1 utánkorongolt, 233 kézikorongon formált, és 4 gyorskorongon felhúzott fazék vagy kisfazék, továbbá 3 tál, 1 hengeres testű edény, illetve legalább 1 sütőharang részlete került eltemetésre. Azaz, alig néhány példát találni a más avar lelőhelyekre olyannyira jellemző koron­golatlan, utánkorongolt vagy gyorskorongolt kerámiára. Másrészt pedig - ha a ké­szítés módján túl a feldolgozott kerámia formakincsét is számba vesszük - azt kell tapasztalnunk, hogy formai szempontból a kibontott cseréptöredékek túlnyomó többsége fazék vagy kisfazék részleteként volt meghatározható. E becslés természe­tesen a töredékek és nem az egykori ép edények számán alapul. Az egyes edénytí­pusok közötti arányt azonban feltehetően így is valamilyen szinten kifejezi. Azaz, fa­zekak/kisfazekak túlsúlyához képest a többi cserépedény-típus csak alárendelt szere­pet játszhatott egy-egy korabeli háztartás életében. A két kompolti kemence betölté­sében azonban így is több további edényforma regisztrálható. Ezek: a kézzel formált sütőharang, valamint a kézikorongon formált tál, illetve hengeres testű edény. Meg­jegyzendő, hogy a két feldolgozott kemence betöltésében nem került elő az összes olyan edény forma, amelynek töredékeit a kompolti lelőhely más objektumainak a betöltésében regisztrálni lehetett. A hiányzó edénytípusok - a cserépbogrács, a sütő­tál, illetve a hengeres falú mély tál - a kézzel formált edények csoportjába tartoznak. Fazék/kisfazék A 296. és 297. objektum kerámiájában az utánkorongolt, a lassú korongon formázott, illetve a gyorskorongon felhúzott edénydarabok halmazában találni fa­zekak, illetve kisfazekak töredékeit. Feltűnő jelenség a kézzel formált fazekak tö­redékeinek a hiánya. E hiány okait alább, az időrend tárgyalása során taglaljuk, itt csak annyit emelnénk ki, hogy a kompolti lelőhely más objektumaiban szép szám­mal kerültek elő korongolatlan fazekak/kisfazekak töredékei. A fazék és a kisfazék közös elemzését azon körülmény indokolja, hogy töre­dékeik között csupán méretbeli eltérések mutathatók ki. Olyannyira, hogy e két 27

Next

/
Thumbnails
Contents