Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

tornyo(cská)k alapjai voltak. Tény, hogy a 16. századi vártervrajzok még a falból északra kiugró részként ábrázolják e falakat, és közeiket csak később elfalazva hozták létre a ma is látható 'sima' falfelületet, amelyre aztán felépült az épület emeletének északi részét alkotó helyiség-sor. A hivatkozott szövegben viszont nem a torony (turns, -is f), de nem is a tornyocska (turricula, -ae f) szó szerepel, hanem a propugnaculum (-i, n).

64 A propugnaculum a 16. századi latinitásban a bástya megfelelője, ilyen jellegű építményt azonban Beckensloer püspök nem készíttetett; legalábbis a nyomai nem kerültek elő. A propugnaculum Pápai Páritznál „bástya, várta, item Oltalom", tehát jelenthet őrködésre alkalmas helyet is. Ilyen értelmű előfordulására e szónak a SzamotaZolnai-, és a Bartal-féle szótárak egy érdekes példát adnak: egy 1412-ben kelt, és 1420-ban átírt oklevél szerint „propugnaculum vulgo verő erkel vocatum".

65 Kozák Károly a régészeti feltárás eredményei alapján megállapította, hogy a palota 1475 körül - és ebben az állapotban érte meg a 16. század második felét - egy sor helyiségből állt, melyeket északi oldalukról fűtöttek. A palota ilyetén szerkezetét egyébként egy rajzon is bemutatta, a nyugati homlokzat példáján:

66 északról fűtötték a szobákat, de északra védekezhettek is. Az oklevél tehát ezt a folyosószerű, a környezete fölé emelkedve erkélynek is beillő, a vár egészének védelmét is szolgáló építészeti megoldást említi mint propugnaculumot. E palota belső szerkezetéről a 16. század elejétől kezdve találunk adatokat, így tudható, hogy 1500-ban az emeleten egymás után következett egy szoba (stuba), a festett szoba (camera depicta), és a nagyterem (sala).

67 Hogy csak enynyi helyiség volt-e az emeleten, a felsorolásból nem derül ki. Az 1560-ban készített leltárban a palotát a vár körüljárása során, a Tömlöcbástyát (propugnaculum carceris) követően mérték fel. A palota vége (finis pallaty) nevű helyre érve nem haladtak tovább a várfalon, hanem bementek a palotába. Elsőként a Zeleméry által építtetett szobában (domus seu stuba Francisci Jakossyth aedificata per Zeleméry), majd Mihály úr szobájában (domus domini Michaelis), végül Zolthay szobájában (domus domini Zolthay) jártak. A következő helyiség a Zolthay úr konyhája előtti boltozat (testudo ante culinam domini Zolthay) volt, tehát innentől a földszintről van szó, mert boltozott helyiségek az emeleten nem voltak. A konyhát magát itt nem írták le, de bementek még a szabók boltozatába (testudo sarctorum), ahol a püspöki ruhákat (is) tárolták, majd a palota másik végéhez (altera finis pallaty) visszatérve folytatták a bejárást.

68 64 Pontosabban „cum propugnaculis". 65 Dl 10 758. 66 KOZÁK Károly 1964. 251. 67 HIPPOLYTH 1992. 33. 68 A vár leltárait saját gyűjteményéből Domonkos György úr bocsátotta rendelkezésemre, akinek ezért itt is köszönetet mondok. 180