Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez
Szabolcsi főesperesség és a Krisztus teste-oltár háza A püspöki palota átépítéséről szóló, már Kozák Károly által is hivatkozott oklevél szerint Beckensloer János püspök úgy bővíttette ki az épületet, hogy püspöki célra elfoglalta a Krisztus Teste-oltár házát. 60 Az elvett épület helyére vonatkozó szövegrészlet - nyelvtani szempontból - kétféleképpen is fordítható. Az első értelmezés szerint az eredeti püspöki palotától keletre van (illetve volt) az oltárjavadalom háza, és ennek keleti oldalán áll a főesperes háza: tehát a palotából délkeletre kitekintve fogalmazták meg a székesegyházhoz való viszonyítást. A másik lehetséges fordítás szerint a palotától nyugatra áll(t) az oltárjavadalom háza, aminek nyugati szomszédja a főesperesség, amitől viszont az oltárjavadalom háza így valóban a székesegyház felé esik. 61 A két megoldás közül az első tűnik az egyszerűbb, következetesebb megfogalmazásnak, mivel nem valószínű, hogy feleslegesen megbonyolította volna bárki is az oltárjavadalom házhelyének meghatározását. A fentebbiek alapján - miként arra Kozák Károly is rámutatott - a Krisztus Teste-oltár fundusa alkothatta a palota 1475-re egységesített épületének keleti végét, ami mára sajnos csak alapjaiban maradt meg. A palotának ez a vége egy további épülethez csatlakozik, aminek falai befutnak a mai északi kapu útja alá, és ezért még nem kerültek feltárásra. Ez az épület lehetett a 15. század második felében a szabolcsi főesperesek háza. Az északi falnak ezen a részén, a mai északi kapu keleti oldalán van két, ma vas oszlopokkal alátámasztott boltozat-maradvány, amelyek szerepe a terület feltáratlansága miatt egyenlőre tisztázatlan. Van olyan vélemény, hogy egy pince részét képezték valamikor, de ezt nem tartom valószínűnek az alábbi megfontolásokból. Az szemmel látható, hogy a palota elpusztult keleti végének padlósíkja és a mai kapu szintje között jelentős különbség mutatkozik. Fodor László a Fakapu ásatása során megállapította, hogy annak a kapunak a küszöbsíkja jóval a mai járószint alá esik, és a nagymértékű feltöltődést igazolja egy a kapu mellett, talaj60 Df 209 957. 61 A hivatkozott szövegrész: „nos domum altaris Sacratissimi Corporis- „mi a mi egri egyházunkban alapított Krisztus Christi in ecclesia nostra Agriensi fundati penes domum honorabilis domini Ambrosy archidia coni de Zabolch et canonici dictae ecclesiae nos trae Agriensis a parte eiusdem ecclesiae in Castro nostro Agriensi adjacentem pro nobis осей pavimus" Legszentebb Teste oltár házát, [mely] a tiszteletreméltó Ambrus úr, szabolcsi főesperes és a mi említett egri egyházunk kanonokja háza mellett fekszik ugyanazon, a mi egri várunkban [lévő] templomunk felől, a magunk számára elfoglaltuk" A fordítás bizonytalansága abból adódik, hogy az 'a parte eiusdem ecclesiae in castro nostro Agriensi adjacentem' helyhatározó tagmondat az igei jelző (adjacentem) alapján annyira lehet az első, mint a második 'domum'jelzője. 178
