Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

szinten elhelyezkedő lőrés is. A két kapu között, a Szent István templom Árpádkori épületének nyugati homlokfalában - a már hivatkozott felmérési rajz szerint - a két világháború között feltárták a bejárati ajtó keretének küszöb feletti függőleges indításait, ami szintén a terület feltöltődésére utal. A boltívek környezetében tehát négy olyan építészeti emlék van, amelyek a terület jelentős feltöltöttségét igazolják. Ha képzeletben eltávolítjuk e feltöltést, a korabeli udvarról közel vízszintesen sétálhatunk be a boltívek alá. A boltozatok felett, a falban keskeny folyosó, néhol egy-két lépcső, és ablakkeret maradványai vannak, ami a feltöltöttséggel együtt értelmezve felveti annak lehetőségét, hogy itt emeletes házak álltak valaha. A boltozatok tengelye merőleges az északi falra, tehát ha pincét alkottak valaha, akkor vagy az északi fal belső oldalától indulva vezetett a váron kívülre, vagy onnan belülre. Mivel egyik lehetőség sem életszerű, figyelembe véve a nagyfokú feltöltöttséget, szerintem e boltívek egy (lakó)ház földszinti helyiségét alkották. Az is elképzelhető, hogy egy olyan, a 16. században kialakított átjáróról van szó, amelyen keresztül az északi falszorosba lehetett jutni a várudvarból. Úgy vélem tehát, hogy a püspöki palota keleti végében állt a Krisztus-teste oltár háza (1475-ig), e mellett pedig, tehát valahol a mostani északi kapu táján, a szabolcsi főesperesség fundusa volt, nagyjából a boltívek vonaláig. Détshy Mihály és Kozák Károly 16. századi leírások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szabolcsi főesperes háza közvetlenül a Tömlöc-bástya mellett, a nyugati fal melletti házsor északi végében állt.

62 A két állítás - minthogy korban különböző időre vonatkozik - semmiképpen sem zárja ki egymást, sőt, a Krisztus testeoltár háza alapján nyilvánvaló, hogy a fundusok változtathatóak voltak. Püspöki palota és kertje A püspöki palota első, általam ismert említése egy 1451. augusztus 1-én, Hédervári László egri püspök által kiadott oklevélben maradt fenn, aki saját palotájából keltezte a levelet.

63 A palotát átépíttető Beckensloer János által 1475-ben kiadott oklevélnek a palota elhelyezkedésére vonatkozó utalásán kívül van egy másik, építészetileg fontos adata. E szövegrészre Kozák Károly is hivatkozott, de pontatlan fordításban: eszerint a palota külső oldalát a vár erősségére tornyokkal látták el. A palota feltárása során az emelet északi falának belső oldalán három, aknaszerű üreget találtak, amelyekkel kapcsolatban az a nézet alakult ki, hogy tulajdonképpen 62 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1970. 150. 63 Dl 14 493.: „in palatio nostro episcopali". 179