Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

tekintette a korábban ismertetett temetőnek). Ebből pedig, a fentebbiek alapján az következik, hogy az útnak a Szent István templom legalább egyik, vagy déli, vagy nyugati oldalánál, de folytatása volt. Ez az út a későbbiekben nyilván az észak és kelet közé eső irányba tartott, ezért valószínűleg a Fakapuval is kapcsolatban állhatott. A fal korával kapcsolatban annyi állapítható meg, hogy az 1568 környékén keletkezett vártervrajzokon egy körkörös építmény áll ezen a helyen. A magam részéről elképzelhetőnek tartom, hogy e fal határolta a püspöki palota kertjét, amit forrásaink a 15. század végétől említenek.

45 A Szent István templom északnyugati sarkánál egy nyugatra induló, logikailag nem az épülethez tartozó falazat első szakasza is feltárásra került, így elképzelhető, hogy ez a fal csatlakozott a kerékvetőben végződő, észak-déli irányú falba. Mindenesetre a 16. század elején a templom körüljárható volt, tehát ebben a korban vagy nem állt a fal, vagy kapu volt rajta. A templom, és közvetlen környezetének feltárásig ennek a falnak pontos szerepéről, koráról tényszerű adatok hiányában nem lehet biztosat mondani. A káptalani jegyzőség és az éneklőkanonok háza A Liber Sancti Johannis, azaz az egri püspöki és káptalani jövedelmek 1570 körül keletkezett összeírása említi meg, hogy az éneklőkanonok házhelye a Szent István templommal szemben, a káptalani jegyzőség mellett található. Már Détshy Mihály és Kozák Károly is úgy vélte, hogy ezek a házak a templom északi oldalán helyezkedhettek el. Ezen a területen ugyanis egyszer már a két világháború között folyt ásatás, de a dokumentációból csak néhány fénykép és vázlat maradt meg, amelyek ebben a csonka formában csak részleges adatokat nyújtanak.

46 Annyi azért megállapítható, hogy ezek az épületek egészen az északi várfalig tartottak, amelyen még ma is láthatók a többszöri átépítések nyomai (ablak- vagy ajtókeret, lőrés, lépcső, boltív stb). Fodor László már idézett cikke is utal arra, hogy a Fakaputól nyugatra álló falnak, és az előtte lévő területnek csak egy részét tárták fel. Az ásatások után végzett helyreállítások során a falból délre tartó falcsonkokkal jelezték, hogy arra még építmények vannak. A forrásunkban szereplő két ház közül az egyik az éneklőkanonoké volt, e hivatal a káptalani rangsor harmadik helyét jelenti. Az éneklőkanonok (cantor) elsődleges feladata volt a székesegyházi istentiszteletek körüli teendők ellátása, ami több részfeladatból állt össze. A legfontosabb kötelezettség a liturgikus énekekhez szükséges könyvek őrzése, gondozása, az adott napra való előkészítése volt, az 45 Lásd: e, püspöki palota és kertje 46 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1970. 149. 175