Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez
énekesekkel és az iskolásokkal az énekek betanítása, vagy átismétlése, de ő volt az iskolai énektanár is. Mivel a többi kanonokhoz hasonlóan részt vett az egyházmegye kormányzati feladatainak, és a hiteleshelyi tevékenységnek az ellátásában is, rendszeresen volt helyettese is, a succentor. Érdekesebb, és történelmi szempontból fontosabb is a káptalani jegyzőség helyének a kérdése. A káptalan fő feladata volt a székesegyházi liturgia ünnepélyes, testületi végzése, ami a középkori Egerben valóban szép lehetett az Ordinarius tanúsága szerint. A püspök általános helynöke, és a főesperesek mind kanonokok voltak, tehát komoly részük volt az egyházmegye kormányzásában, és a káptalan mint hiteleshely részt vett az államigazgatásban is. A káptalani iskola az oktatás, a Szent Jakab templom melletti ispotály a szociális ellátás területéből vette ki részét, míg egyes kanonokok lelkipásztori, mások akár királyi kancelláriai állást is betöltöttek. A káptalan e szerteágazó tevékenysége megkövetelte, hogy a saját gazdálkodását és működését, egyházkormányzati tevékenységét, de főleg a hiteleshelyi ténykedését dokumentáló közhitelű iratokat megőrizze. Ez utóbbi cél érdekében minden fontos iratot két példányban állított ki, a máshol írtakat pedig lemásolta, ezért levéltárából szükség szerint pótolhatta az elveszett, ellopott, megsemmisült okleveleket, vagy kiszűrhette a hamisítványokat. Ezt a napról-napra bővülő iratállományt a camera, sacristia, conservatorium szavakkal jelzett levéltárban őrizték, nyilván valamilyen rendszerbe állítva a különféle témájú iratokat. Még akkor is, ha a jelentőségét vesztett iratokat le is selejtezték, a levéltár anyaga összességében folyamatosan gyarapodott, aminek átlátható tárolásához megfelelő helyre volt szükség. A levéltár tevékenységére két kanonok is felügyelt, mivel az olvasókanonok hivatalos helyettese volt a jegyző, ezé pedig az aljegyző(k), a káptalani pecsét őrzése viszont az őrkanonok tiszte volt. így - forrás hiányában - egyenlőre nehéz eldönteni, hogy a káptalani jegyzőség épületében lakott-e kanonok, és ha igen, az olvasó- vagy az őrkanonok volt-e ez a személy. Okleveles emlékeinkben az egri káptalani levéltár meglétének és működésének egyértelmű bizonyítékait szórványosan, de a 14. századtól kezdve meg-megtaláljuk. így például 1302 tavaszán László (Vencel) király a káptalant arra utasította, hogy levéltárából (camera) egy bizonyos oklevélről készítsen másolatot. A káptalan a feladatot teljesítette, és lemásolta az eredetileg 1277-ben kelt iratot. 47 1327-ben egy olyan iratról készítettek másolatot, amelyet 1252-ben írtak. 48 1322ben a káptalannak már van alőrkanonokja, 49 1326-ban alolvasókanonokja; 50 132747 Dl 988. Reg.: Anjou-kori oki 195-196. sz. 48 Dl 62 378 és 62 425. 49 Dl 99 897. 50 Dl 76 360. 176
