Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

a prépostságtól. Az 1552-es ostrom leírásaiban e templom már nem szerepel, és a későbbi térképek sem mutatják, így pusztulása a század első felére tehető. Elképzelhetőnek tartom, hogy a Perényi-féle építkezések kapcsán bontották el, vagy valamelyik lőporrobbanás (1542, 1552) pecsételhette meg sorsát. Úgy gondolom, hogy ha az ostromot túlélte volna az épület, inkább ezt használták volna ideiglenes székesegyháznak, és nem a székesegyház déli oldalánál megmaradt, lényegesen kisebb kápolnákat. A Szent István templom körüli ásatások felmérési rajzát a székesegyházi felmérésekkel egyberajzolva több következtetés levonására is mód nyílik (1. kép). A Szent István templom és a románkori székesegyház tengelye szinte párhuzamos, kelet felé éppen hogy távolodnak valamennyit egymástól. A székesegyház és a Szent István templom közti távolságot a két épület közti három legszűkebb ponton lemérve mintegy 3 m adódik a két épület között.

44 Ezek a pontok a székesegyház északi tornyának északi fala és a templom délnyugati támpillérének déli sarka között; a székesegyház első északi oldalpillérének keleti és a templom második oldalpillérének nyugati sarka között; és a székesegyház második oldalpillérének nyugati és a templom harmadik, a hajó és a fal csatlakozásánál álló oldalpillérének déli falsíkja között találhatóak. Nyilván tudatos szerkesztésre, és nem véletlenre utal, hogy a sikátor három legszűkebb pontján szinte ugyanaz a szélesség mérhető. Az egykori építőmester a jelek szerint úgy mérte ki templom alapozását, hogy a székesegyház déli oldalfalából eltérő távolságra kinyúló toronytól, az első és a második pillértől a kívánt (szabványos?) távolság meglegyen. A sikátorhoz tartozik, hogy Kozák Károly a székesegyház északi falától mintegy 2 m távolságban, azzal párhuzamosan futó falazatot talált. A falazat korát és szerepét Kozák Károly ugyan hivatkozott cikkében nem határozta meg, annyi azonban biztos, hogy míg a torony északi oldala mellett halad el, addig a székesegyház második pillérének már aláfut, tehát annál régebbi. A fal és a templom közti sávban kifalazott sírokba, többször egymás fölé is temetkeztek. A székesegyház északi tornyának északnyugati sarkától északra, a Szent István nyugati homlokzata előtt előkerült egy falazat _l alakú darabja, amelynek északra és nyugatra tartó folytatása nem ismert. A falazat déli síkja a torony falától jó 4 méternyire van, de a saroknál a templom felé elhelyezkedő kerékvető kő a távolságot bő 3 méterre szűkíti. A fal déli csúcsából kinyúló kerékvető, és a torony északi falán megfigyelt nyomok alapján Kozák Károly megállapította, hogy itt kocsiközlekedés volt (ezt A különféle időben végzett feltárások rajzainak egyberajzolásakor adódó méreteket aligha lehet abszolútnak tekinteni, azokat csak ásatással lehetne pontosan meghatározni. 174