Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

Szent István prépostsági templom A várásatások során már 1937-38 telén a székesegyház északi oldalának közvetlen közelében feltárásra kerültek egy hozzávetőlegesen 12,5 m széles és 20 m hosszú gótikus templom alapfalai, melynek északi fala egy 7 m széles, közel 12 m hosszú, Árpád-kori templom északi falára épült rá. A templom két fő építési fázisáról, valamint a környező épületekhez való elhelyezkedéséről egy felmérési rajz tanúskodik.

41 A templom azonosítását viszonylag könnyű volt elvégezni, hiszen a székesegyházon (a hozzáépült toldalékokkal együtt) és a külső vár területére egyértelműen azonosítható Szent Péter templomon kívül csak a Szent István templomról szólnak írott források. Az azonosítás ma már annyival is biztosabb, hogy Fodor László feltárta azt a kaput, amit a Hippolyth-számadások Fakapujával azonosíthatunk, ez pedig a Szent István templom közelében állt.

42 Az Árpád-kori templom építésére legkorábban all. század végén kerülhetett sor, ami abból adódik, hogy az Ordinarius tanúsága szerint védőszentje Szent István király volt,

43 akit 1083-ban avattak szentté. Az építkezést Détshy Mihály és Kozák Károly II. Kiüt püspökségének idejére (1232 k.) tette a román korra utaló jelek és más, hasonló épületek megfigyelése, a bélapátfalvi ciszterci apátságban folyó építkezések, és Rozgonyi Péter püspök azon utalása alapján, hogy e templom a tatárjárás előtt épült. A gótikus épület kialakítását a 14-15. század fordulójára, vagy az ezt követő időszakra tették, amikor a várban több egyházi jellegű építkezés is folyt (Szent Mihály-, Szűz Mária-kápolna). Az Ordinanus leírása arról tanúskodik, hogy az épületet védőszentjének ünnepén, augusztus 20-án körmenetben járta körül a várbeli papság. A templom az 1506. július 24.-én kiégett Székesegyházat helyettesítette egy ideig. Détshy Mihály és Kozák Károly véleménye szerint rossz állapotban volt ebben az időben (ablakvasait és papírozását cserélték); szerintem viszont másról van szó. E tétel ugyanis 'idegen' a püspöki számadásban, hiszen a templom fenntartására külön javadalom szolgált, tehát e kifizetés mögött valamilyen egyedi ok húzódik meg. Feltételezésem szerint így csak az egyik, kevésbé valószínű lehetőség az épület leromlott állaga, inkább arról lehet szó, hogy a székesegyházi tűz egyik következményeként keletkezett sérülések javítási költségét vállalta át a püspökség 41 Heves megye műemlékei II. 147. 42 HIPPOLYTH 1992. 343.: „in porta lignea apud Sanctum Stephanum". 43 Az Ordinarius szerint Szent István napján a székesegyházból nem a róla elnevezett templom a körmenet célja (miként az év folyamán a vasár- és ünnepnapok egy jelentős részében), hanem annak körüljárása. Ebből következtethetünk arra, hogy nem a hasonnevű első vértanú diakónus (ün: december 26.), hanem első, szent királyunk volt e templom védőszentje. 173