Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Ács Csilla–Vaday Andrea: Mezőszemere, Kismari-fenék. Késő-császárkori – kora-népvándorláskori temetőrészlet. II.

ban egy kislány viseleténél fordult csak elő. Viseletei szempontból csak a 12*. sír gyöngyei értékelhetők, itt egyértelműen kapocs nélküli nyakláncba fűzték a gyöngyö­ket, 26 amely az eddigi sírcsoportok anyaga alapján szintén nem jellemzi általánosan a mezőszemerei felnőtt nők viseletét. Csak az 55. sírban volt nagyszámú gyöngyből fű­zött nyaklánc. 27 A 12*. sírhoz hasonlóan itt is csüngő egészítette ki a nyakláncot. Említésre méltó, hogy Mezőszemerén mindkét kislány sírjában meglehetősen sok gyöngy volt. A 10* sír gyöngyeinek elhelyezkedése már nem állapítható meg, a II. sírcsoport 44. kislány sírban lehetett az egyik legváltozatosabb gyöngyös vi­seletet megfigyelni a temetőben. A kislány jobb és bal válla körül talált gyöngyök a nyakláncból származhattak. 28 Feltehetően a ruha ujjakat hosszában végig gyöngyhímzés borította. 29 A csuklókon is voltak gyöngyök, vagy gyöngy karkö­tők, vagy a ruhaujj gyöngyhímzésének maradványaként. A bal combcsont külső oldalán került elő két sorban függőlegesen gyöngyökkel kihímzett, csüngőkkel dí­szített textilöv maradványa. A kislány bokái körül is gyöngysorok voltak. 30 Az I—III sírcsoportban a férfisírok közül két fegyveres sírban volt gyöngy, a IV sírcsoportban nem került elő gyöngy a bolygatott fegyveres férfisírból. A mezősze­merei temetőben a II. III. és IV sírcsoportban fordultak elő többgyöngyös sírok. Ékszerek Az első három sírcsoport temetkezéseiben a szokásosnál kevesebb fémékszer volt. A csüngők viszont igen változatosak voltak. Ezek sorát gazdagítja a 12*. sír kör alakú lemezcsüngője. (6. kép 1) Az 54. felnőtt nő sírjában a bal csuklón került elő egy bronz, kör keresztmet­szetű, nyitott végei felé megvastagodó huzalkarperec. Hasonló típusú karperecek voltak az 56. férfisírban a jobb és bal csukón. A IV sírcsoportban a 10*. leány­gyerek sírban volt két karperec. A kisméretű, nyitott végű bronz karperec egyik vége törött volt, a másik ellapított, levél alakúra formált tagban végződött, amely­nek középvonalában a levél erezetét poncolt egyenes vonal alkotja. (2. kép 1) Pontos párhuzama nem ismert a Kárpát-medencei temetőkből. A másik - szintén törött - karperec vasból készült, ennek is ellapították levélszerűen a végét. Úgy tűnik, hogy utánozni akarták a másik karperecet. Pontos párhuzamát eddig nem közölték a Kárpát-medencéből. 26 A korábban előkerült 35. sírban volt csak egy karneol gyöngyszem a nyakon. 27 Az itt talált két kis bronzkarika, vagy a csüngőkhöz tartozott, vagy a nyakláncot erősítette össze. 28 A bal fel- és alkar tájára is kerülhetett pár szem a nyakláncból, ugyanez áll az állatjárás által el­mozdított gyöngyről. 29 A női gyöngyhímzéses viseletben igen ritka a szarmata barbaricumban a ruhaujj hosszanti gyöngyhímzése. 30 Nem dönthető el a gyöngyök helyzete alapján, hogy hosszú ruha, vagy nadrágszár gyöngyhímzés volt-e. 119

Next

/
Thumbnails
Contents