Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Lőkös Péter: A Magyar avagy Erdélyi Simplicissimus mint történeti forrás?

pedig az egri püspökök történetéről írott könyvében Kisdy Benedek halálának és temetésének kapcsán - Szederkényi alapján - szintén a Magyar Simplicissimusvo. hivatkozik.

19 A történettudományi munkák alapján ezek az információk tudományos népszerűsítő írásokba, útikönyvekbe, újságcikkekbe is átkerültek. Példaként említhetjük a Panoráma kiadónál megjelent Eger útikönyvet, ahol a következők olvashatók: „Sajnos, rabszolga-kereskedelem is folyt ezen a fórumon', amint erről 'Simplicissimus' (egy, a törökök által elfogott ónodi katona mesél emlékirataiban. Elmond egy jellegzetes dolgot is, kiszabadulása alkalmával: '... zajos múlatás után a török atyafiak kitörő kedvvel iddogáltak, úgy, hogy még az asszonyok is hajtogatták a kupát, fújva együtt duhán (dohány) füstjét... 'Ez is bizonyítja tehát, hogy a bortermelést Eger környékén még az 'igazhitűek'sem hagyták abba. "

20 Sugár István a Népújság 1976. június 11-i számában egy cikket szentelt az egri epizód ismertetésének, kiemelve, hogy „Dániel Speer német katonai dobos rendkívül becses leírása elevenen idézi elibénk a hódoltságkori Eger képét, s egyben egyik hiteles bizonyítéka a magyar-török barátkozásnak. "

21 Speer művét Sugár emlékiratnak nevezi, amelynek hitelességéhez kétség sem férhet. Amint láttuk, az említett történettudományi munkák a Magyar Simplicissimust emlékiratnak tekintik. Izsépy Edit az egyetlen, aki a mű valódi műfajára utal (kalandregény). Igaz, hogy utána ő is úgy fogalmaz, hogy az elbeszélő hű, realista leírást ad. A mai német irodalomtörténet-írás azonban a Magyar Simplicissimust egyértelműen a szimpliciádák, a pikareszk-regények közé és nem az útleírások, emlékiratok vagy naplók közé sorolja.

22 Turóczi-Trostler József pedig a Magyar Simplicissimus 1956-os magyar kiadásának előszavában egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a Magyar Simplicissimus pótolja a XVII. század hiányzó magyar regényét".

23 Konrád Gajek a mű előszaváról szólva szintén kiemeli, hogy az pikareszk-regény: „im Unterschied zu manchen anderen zeitgenössischen Autoren hatte Speer dem Titelhelden seines Buches nicht nur der Reklame wegen den erfolgversprechenden Namen 'Simplicissimus ' verliehen; es war vielmehr Ausdruck einer bewußten und wohl auch selbstbewußten Anlehnung und Kontinuation des populären Motivs. Im Vorwort An den Leser sagt der Autor: 'Es ist eben Zeit/daß ich übel geplagter und auch verjagter doch nicht verzagter Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus, mich neben meinen zween Vettern / den Teutschen und Französischen Simplicissimum, schriftlich darstelle'[...]"

u A Magyar avagy erdélyi Simplicissimus tehát egy regény, egy szépirodalmi műalkotás. A pikareszk regény (amelyhez a szimpliciádák, azaz Hans Jacob Christoffel von Grimmeishausen Kalandos Simplicisissimusának utánzatai is tartoznak) egyik fő jellemző19 SUGÁR István 1984. 330. 20 Eger 1976. 48. 21 Népújság 1976. június 11.5. 22 MOSER, Hans Joachim 1933. 293-294. - MOLLAY Károly 1958. 663. - GAJEK, Konrád 1967. 281.-RÖTZER, Hans Gerd 1972.108-109. -MEID, Volker 1974.78. -MEID, Volker 1984. 197. - WILPERT, Gero von 1989. 854. 23 TURÓCZI-TROSTLER József 1956. XI. 24 GAJEK, Konrad 1971. 9-10. A mű magyar fordítója, Varjú Elemér azonban a fordításból sajnálatos módon (szándékosan?) kihagyta a német és francia Simplicissimusra vonatkozó szavakat, a magyar kiadásban csak ennyi olvasható: „Itt az ideje, hogy én a gonoszul bántalmazott és el is üldözött, de meg nem félemedett magyar, avagy erdélyországi Simplicissimus írásban bemutassam magam." SPEER, Daniel 1998. 23. 366