Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Lőkös Péter: A Magyar avagy Erdélyi Simplicissimus mint történeti forrás?

je, hogy fiktiv autobio gráfia. Azaz: ha vannak is egyezések a főhős és a szerző életrajza között, a regény főhősének életrajza nem tekinthető egyben a szerző hiteles életrajzának is.

25 Ahogy a jeles barokk-kutató, Richard Alewyn Grimmelshausen Simplicissimusáról írta: „das Leben lieferte äußere Anhaltspunkte, aber zum Roman schuf es erst die Phantasie, die die nüchterne Wirklichkeit ins Abenteuerliche steigerte. "

26 A Magyar Simplicissimus-szsA. kapcsolatban példaként említhetjük a főhős és Dániel Speer gyermekkorának azonosságait és különbségeit. Mindkettő ugyanabban a városban született (Boroszló), mindkettő szűcs-családból származott és körülbelül 7 évesen árvaságra jutott. Csakhogy amíg a regényhős egy időre árvaházba került, a szerző esetében semmi nyoma annak, hogy ő is árvaházba került volna. Különbség továbbá az is, hogy - bár mindkettő iskolába kerül - Simplicissimust szülei halála után „bátyja ura" küldi tanulni, Daniel Speert viszont az apja íratta a Mária Magdolna-gimnáziumba.

27 Simplicissimus azt mondja továbbá az I. fejezetben, hogy szülei olyan szegények voltak, hogy alig volt mit enniük s tetemes adósságot hagytak maguk után.

28 A valóságban azonban - bár Speer szüleinek valóban voltak adósságai - korántsem ez volt a helyzet. Amint azt Konrád Gajek megállapította: Daniel Speer családjának viszonylagos jólétben kellett élnie, hiszen különben hogyan küldhette volna Speer apja két fiát is gimnáziumba?

29 Speer azért hangsúlyozta ki főhőse szegény és árva gyermekkorát, mert ez a pikareszk-regények egyik fontos motívuma.

30 A pikareszk-regények szerzőinek kedvelt fogása továbbá, hogy - a barokk kor szokásainak megfelelően - számos epizódot, kalandot más könyvekből merítenek.

31 A források között nem csak régi népkönyveket, Schwank-gyűjteményeket találunk, hanem igen gyakran a legfissebb krónikákat, útleírásokat is.

32 Regényünk és a Türkischer Vagant esetében Turóczi-Trostler József végezte a legnagyobb munkát a források feltárásának területén.

33 Turóczi-Trostler kimutatta többek között, hogy Simplicissimus tátrai kalandjának forrása David Frölich Viatorium című könyve; Késmárk, Lőcse, Bártfa, Eperjes, Eger leírásánál Speer egy német szerző, Martin Zeiler A magyar királyság leírása című munkájából merít, legtöbbször szinte szó szerint vesz át részleteket Zeilertől.

34 Egerről például - Simplicissimus török fogsága kapcsán - a következőket olvashatjuk: „Erla ist eine weitläufftige grosse Stadt / ligt bey einem zum theil feisichten / zum theil schönen Wein-Gebürge / in welchen auch viel fruchtbare Bäume gepflantzet / rings umher ist diese Stadt mit einem Wall von Erden und Wasen umbgeben; Es gibt auch ein gutes warmes Bad hierum. Im Grund fliest der Bach Agrius davon die Stadt den Nahmen haben soll/der sich mit andern Bächlein verstärckt / und Mühlen treibt /fällt endlich in die Theiß / es ist ein lustiger doch nicht zu fester Orth / sonderlich das Schloß ligt auf oder an einem feisichten Berg / doch 25 MEID, Volker 1974. 75. - WILPERT, Gero von 1989. 822. - NIEFANGER, Dirk 2000. 184. 26 ALEWYN, Richard 1969. 394. 27 GAJEK, Konrad 1967. 282-286. 28 SPEER, Daniel 1998. 25. 29 GAJEK, Konrad 1967. 285. 30 MEID, Volker 1974. 74. - NIEFANGER, Dirk 2000. 184. Az árvaság motívuma egyébként már a Lazarillo de Tormesben, a pikareszk-regények ősében is szerepel. 31 WEYDT, Günther 1979. 58. - Ld. még WEYDT, Günther 1968., továbbá BECHTOLD, Arthur 1912. 19-66;491-546. 32 KNIGHT, Kenneth G. 1985. 936. 33 TURÓCZI-TROSTLER József 1915. 104-112; 181-193; 291-300. 34 Uo. 185-193. 367