Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
H. Szilasi Ágota: „Súgott képek”
ismerte a misztériumokat s aki valamit megtudott 18 , mely által ezután arra törekszik, hogy magára vállalja emberi felelősségét. 19 Sárospataki református gimnáziumi tanulmányai után főiskolás évei alatt azonban ez a felismerés használhatatlanná vált, felnőtté válásának idején ezt a tapasztalatot nem tudta átmenteni. Nála illetékesebbek adták ki és kérték számon tennivalóit, így a serdülőkor a maga csodákra nyíló ablakaival a 'tanulóévek' fakó címkéjét kapta minősítésül. 20 Talán nem volt elég ereje és önbizalma, hogy mestereinek hatása alól, - akik a dolgoknak ezt a transzcendens vonatkozását valahol nem, hogy nem értették, hanem úgy tűnt, hogy teljesen elutasítják- függetleníteni tudja magát. Ez az állapot „engem is lekapcsolt erről, és akkor hosszú időre egy ilyen útját kereső- ezt negatív értelemben mondom - kis festőtanonc lettem. " 21 Mint kollégái nagy többségének az irányzatokhoz, az aktuálissá levés érzetéhez, és az elvárásokhoz való csatlakozás kényszere lepte be életét - így művészetét is a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig. Már a főiskolán is voltak olyan hierarchiák, amiket elfogadott, amit ha tisztábban lát, és az anyagi függőség nem teszi kiszolgáltatottá, nem tett volna meg. Egyébként - saját bevallása szerint - művésznövendékként nem volt elég érzéke a művészet megtanulható oldalához, amiből persze nem következik az, hogy ne emlékezne vissza hálával és szeretettel mestereire: a művészi munkában kemény önfegyelemre ösztönző Ferenczy Noémi növendékeként az Iparművészeti Főiskolán gobelintervező diplomát szerzett, s ezután a Képzőművészeti Főiskola három éves képzése következett a festői látás, a színkultúra kitűnő mestere, Szőnyi István, majd utolsó évesen Bernáth Aurél osztályában. 22 Szakmai felkészültsége tehát nem anynyira az oktatás, mint inkább a későbbi küzdelmes okulás eredménye. 23 A hatvanas évek Magyarországa különös terepet kínált a művészek számára. Az előző évtized nyomasztó örökségével, lefojtott atmoszférájával, ellentmondásaival szemben a bezártság lassú oldódása a művészetre is hatással volt. A korabeli kritikák és visszaemlékezések tanúsítják, hogy a művészeti alkotásnak egészen más funkciója volt akkor, mint ma. „Perdöntő az itt és most vállalása volt, amely egy szerre foglalt magába egzisztenciális, etikai és művészeti kérdést. " 24 Személyesség és gyakran mitikus erő áradt a művekből, olyasmiről beszéltek, ami azt itt és most való létezés legfontosabb rétegeit érintette. 25 Az évtized második felében keskeny csatornák nyíltak a külföld aktuális irányzatai, pl. a pop art felé, de a hatalom felől érkező apró engedmények ingatag, bizonytalan közegében mindez csak kiszámíthatatlan, felülről adagolt, kegyes ajándék volt csupán, mely a hetvenes években az aczéli 3T időszakába fulladt. Mégis megtelepedtek a legújabb irányzatok és médiumok - egészen a performace-ig - a fiatal nemzedék művészetében, bár sokan voltak, akik a festészet klasszikus megoldásainál maradtak. A nyolcvanas évekre felerősödő ideológiai válság még inkább erkölcsi, morális kérdéssé tette a művészetet annak ellenére, hogy a viszonylagos liberalizálódás egyre nagyobb szabadságot engedett meg az alkotóknak. A hi18 ELIADE, Mircea 1999.178. 19 ELIADE, Mircea 1999.181. 20 Kiállítási katalógus 1971. Műcsarnok. 21 Beszélgetés Nagy B. Istvánnal 2000. november 18. 22 Iparművészeti Főiskola: 1951-1956; Képzőművészeti Főiskola: 1956-1959.1961-ben lett tagja a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, majd 1970-ben a Képző- és Iparművészek Szövetségének. 23 Kiállítási katalógus 1971. Műcsarnok. 24 Beszélgetés Németh Lajossal. 1991.72. 25 KOVALOVSZKY Márta 2002.182. 487
