Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

Szövetségéhez küldött beadványt, egyetértve a traktoronként adóalapnak számítható 15 aranykorona javaslatával, amelyet a falusi gazdagparasztok is elfogadtak. Közéleti tevékenysége is bővült az egyesületnek. Egyetértett az elemi iskolák 8 osztályra emelésére vonatkozó kultuszkormányzati elképzeléssel, és erről értesítette a Polgármesteri Hivatalt is. Támogatta a megyei iskolán kívüli népművelési központ ismeretterjesztő munkáját. 1928. december l-jétől kosárfonó tanfolyamot indított Viszneken és Aldebrőn, 1929 januárjában három járás 20 községében (elsőként Pélyen) növényvédelmi és takarmányozási tárgyú, kizáróan kisparasztoknak szóló ismeretterjesztő előadásokat. Az előadók az 1925 szeptemberében, Gyöngyösön nyílt Római Katolikus Felső Mezőgazdasági Iskola tanárai voltak, továbbá a HMGE képzett uradalmi gazdatisztjei.

81 1929-től 1936ig minden évben közreműködött az egyesület az ínségesek megsegítésére szervezett megyei akcióban. Társadalmi és politikai szereplése gyakran keltett figyelmet. Fentebb utaltunk arra, hogy egyre többen léptek be a kisgazdák és falusi gazdagparasztok közül már a gyöngyösi egyesületbe is. (Ez a folyamat a megyei egyesületben is megvolt.) Például 1929. március 23-án egyszerre 15 gyöngyösi kisparasztot vett fel a tagjai közé. A szélsőjobboldali politikai áramlatok nem leltek otthonra a HMGE-ben. Itt az antiszemita hangulat sem gyökerezett meg. Ugyanis az egyesülethez csatlakozott „tekintélyes számú zsidó birtokosnak, polgárnak és tanult embernek a város és a HMGE érdekében kifejtett munkássága, progresszív szerepe eleve szimpátiát keltett".*

2 Elsőként álltak a köz érdekében adakozók közé. Erkölcsi és anyagi támogatásukkal segítették az egyesületi székhely, Gyöngyös művelődésügyi fejlődését. Sőt amikor 1929. október 24-én kirobbant a New-York-i tőzsdekrach, és kezdődött a világgazdasági válság, a HMGE igazgató választmányát további pénzügyi támogatásukról biztosították.

83 Az igazgató választmány és az egyesület zsidó tagjai közötti liberális szellemű együttműködést tükrözte az 1929 elején benyújtott egyesületi új alapszabály, amely kizárt minden hátrányos vallási megkülönböztetést. (Megszüntette az alapító, rendes, éves és tiszteletbeli tag csoportosítást is. Ezentúl aki belépett, teljes jogú tag lett.)

84 Az egyesület ismét terv szerint tevékenykedett. 1928-ban két évre szóló tervezetet készített az igazgató választmány, amelyet azonban a világgazdasági válság miatt további 11 évre állított össze. Az 1929/1930. évi terv szerint megkísérelték újjáéleszteni a Heves Megyei Gazdasági Önsegélyző Hitelintézetet. Szerepelt még a tervben a Kompolti M. Kir. Áll. Növénynemesítő Teleppel való kapcsolat kiépítése. Rendszeressé vált az egyesület munkája, és ez még átmenetileg sem szünetelt a gazdasági világválság idején sem. Amikor a mezőgazdasági termelés akadozott, az egyesület termelésre buzdította a tagjait, és közreműködött a piacok felkutatásában. A sort az 1929. március 16-án, Gyöngyösön rendezett tenyészállat díjazás és vásár nyitotta. Új vonásaiként említjük a következőket: 1. Külön díjazták a közép- és nagy földbirtokosok, uradalmak, gazdaságok és külön a kis- és gazdagparasztok, amint akkoriban nevezték, a kisgazdák produktumait. Noha ez többletmunkát okozott a bíráló bizottságoknak, igazságosabb volt az addigi gyakorlatnál. 81 Chila János közlése, továbbá Gyöngyösi Lapok, 1929. jan. 11., 1. A Heves Megyei Gazdasági Egyesület életéből. 82 MOLNÁR József 1969. 16. és Murai János gy., 1929. évi iratai. 83 MOLNÁR József 1969. 16. 1930-ban közreműködtek az egylet Biztosítási Osztályának létesítésében. BÉKÁSSY Jenő 1931. 53-55. 84 MOLNÁR József 1969. 16. és HML, Egyesületek és társulatok alapszabályai. A Belügyminisztérium a 145831/VII. sz., 1929. július 15-i leiratában hagyta jóvá. 467