Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

2. Akisgazdák között kétszer annyi kategóriát állítottak, hogy többet lehessen díjazni. Ezzel az eljárással is ösztönözték a részvételüket. 3. Mennyiségi és minőségi elismeréssé vált. 4. A díjazottak (állatok, növények, termékek stb.) minél előnyösebb további tenyésztésének vagy értékesítésének gondjait a HMGE magára vállalta. 5. A díjazottak nevét a HMGE nemcsak a lapjában, a Hevesmegyei Gazdában közölte, hanem a többi gyöngyösi újságban is. Ennek jelentős erkölcsi értéke volt. 6. A bíráló bizottságok tekintélyes tagjai közé meghívták Oswald Gézát is, a helybeli felső mezőgazdasági iskola igazgatóját. (A tanulók gyakran segítettek a kiállítások lebonyolításában.) A március 16-i vásár nagyon sikeres volt. 169 egyesületi tag 210 tenyészállatot mutatott be a díjazáson, amelyek közül 120 azonnal új tulajdonoshoz került. (20-at állami törzstenyészetek vásároltak meg.) 96 bika, 35 tehén, 25 üsző, 9 kan jutott a díjazottak közé. A következő tenyésztőket jutalmazták pénzzel és oklevéllel: A nagybirtokosok közül a nagyrédei Brezovai Istvánt, az atkári Dőry Gyulát és Rosenfeld Emilt, a kétútközi özv. Graefl Andornét és a visontai dr. Borhy Istvánt. A kisgazdák közül a zaránki Géczi Lórincet és Juhász Jánost, a nagyrédei Majoros Jánost és Sebők Istvánt, az atkári Benei Józsefet, a gyöngyösi Tóth Jánost, a viszneki Tari Józsefet, a pétervásári Gál Gábort, az egri Szabó Gábort és a tiszafüredi Balogh Tamást.

85 Miután a kertészetét és gyümölcsösét ismét működő gazdasággá emelte az egyesület, éppen a gazdasági válság éveiben mintagazdasággá fejlesztette újabb 30 kat. h.-dal bővítve a zöldségkertészetét, amelyből megalapította a megye 5. legnagyobb, egy tagban működő, 5 kat. h.-as öntözéseses, télikertes (3 db 5x50 m-es üvegházi) kertészetét is. 1930 tavaszán és nyarán jelentős árkedvezménnyel szállította termeivényeit a mátraházi állami szanatóriumba, mert az nyersanyag-beszerzési gondokkal küzdött. Tervezte a felső mezőgazdasági iskola gyakorló gazdaságával az összevonást, együttműködést, de erre a parcellák nagy távolsága miatt nem került sor. Ma már nem tudjuk milyen „ kiváló gépi eszközökkel" gyarapította gazdaságát az egyesület, amint arra az egyik jegyzőkönyvi megállapítás utalt.

86 A gazdasági válság hatása mind nyomasztóbbá vált, és az árutermelésre már nem is gondolhattak a kistermelők. Termeivényeik eladatlanok maradtak. Az egyesület az aggasztó körülmények ellenére is segítette a tagjait. Az 1930. július 8-án kiadott úgynevezett boletta törvény nyomán, ma már ismeretlen úton gabonaeladáshoz segítette Gyöngyös és a megye 133 kis- és középparasztját. A szőlőszüret idején ugyanezt 90 szőlőtermelővel tette az Industria RT közvetítésével.

87 A még 1929-ben felavatott gyöngyösi székházban szinte naponként tanácskoztak a válság „túléléséről". A járási székhelyek egyleti csoportjaival élénkké váltak a kapcsolatok. Az 1929. július 8-i, tiszafüredi gyakorlatot követve más-más járási székhelyen tartotta az egyesület a közgyűléseit vagy negyedévi gyűléseit. A romboló válsághelyzet ellenére - több mint félévszázad távlatából - az egyesület más tevékenységét is elismeréssel figyelhetjük. Például, a pangó gazdasági élet ellenére mindent elkövetett akár a kis-, akár a nagytermelők minőségi munkájának fokozása érdekében. Fentebb utaltunk a kiállítások és vásárok szorgalmazására, az azokon való szerep85 Murai János gy. 1929. évi iratai. 86 Murai János gy. 1931. febr. 6. Sikeres volt fűzfavessző-telep létesítése Visznek és Hatvan határában. BÉKÁSSY Jenő 1931. 53-55. 87 BÉKÁSSY Jenő 1931. 53-55., az 1930. évi összesítés. 468