Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

1887-re és 1888-ra negyedévenként l-l kiállítást tervezett a bizottság, amelyekre az említett gépgyár hazai partnereit is meghívta. Hiába volt a nagy igyekezet és az alapos előkészület az évfordulóra, Heves megye gazdasági életét is megrázta az iszonyú filoxéravész. Heves megye gazdasági élete az évszázad utolsó éveiben is erősen agrárjellegű volt. Agrárgazdaságának 40%-át a szőlészet-borászat tette ki, amely birtokosnak, szőlőmunkásnak átlagon felüli nagyobb jövedelmet, jobb megélhetést nyújtott. A filoxéra vagy szőlőgyökértetű ezt, az évszázadokon át kiválóan jövedelmező növényi kultúrát tette tönkre az egri-visontai borvidéken. (Az akkori Magyarországon 22 borvidék volt.) Tekintettel arra, hogy a HVGE 68 szőlőnagybirtokosát, középbirtokosát érte a csapás, tagjainak legfőbb gondja a vész elleni védekezés lett. Dr. Vezekényi, majd Almássy Csomorral együttműködve létrehozta a HVGE mellett működő Gyöngyösi Phylloxera Bizottságot. Budapestről és Bécsből vasúton szénkéneget hozattak, és osztottak szét a tagoknak. Azonban a védekezés hiába volt. 1886-ban a vármegye 15 551 kat. hold szőlőterületéből 14 905 kat. h-t fertőzött meg a filoxéra. 1888-1889-re megszűnt a Mátra alatt és Eger környékén a szőlőművelés.

38 A M. Kir. Földmívelésügyi Miniszter (FM) leirata alapján 1890-ig a vármegye 22 bortermelő települése került zárlat alá.

39 A bekövetkezett katasztrófa miatt az 1888-ra tervezett kiállítások és ünnepi évfordulós rendezvények helyett az egyesület minden erejét a vészhelyzet elhárítására fordította, így 1888. április 8-án szerény körülmények között ünnepelték meg az egyesület fennállásának 30. évfordulóját. (Abban az évben csak a szőlészeti szakosztály tanácskozott.) 1889. február 12-én rendkívüli közgyűlésen kellett dönteni: 1. Maradjon-e továbbra is az egyesület? 2. Átkerüljön-e az egyesület székhelye Egerbe, hogy ott jobban dolgozhasson? 3. Ki legyen az új elnök? Bár 44-en voltak jelen (a taglétszám 207 volt), az egyesület fennmaradásáról határoztak; Gyöngyös mindig atyailag gondoskodott az egyesületről, ezért áthelyezése Egerbe nem indokolt. Új elnöknek a június 23-i tisztújító közgyűlésen Beretvás Endre karácsondi középbirtokost választották; alelnök Baranyay István, a OMGE titkára és Graefl Jenő, poroszlói nagybirtokos lett. A titkári teendők ellátására Beretvásnak sikerült a volt gyöngyösi polgármestert, Csömört megnyernie.

40 Mivel a filoxéra elterjedését a HVGE nem akadályozhatta meg, az elpusztult szőlők újratelepítését szorgalmazta. Ez a törekvés kapcsolódott a hazai első nagy szőlőrekonstrukcióhoz. A megyei, főleg a mátraalji szőlőtelepítés eltérő módon indult. 1. Csomor nem tartotta azonos értékűnek a direkt termő szőlőket az oltványszőlőkkel, ennek ellenére az FM-mel szemben is hangsúlyozta, a gyöngyösi és környéki kapás csak Otellót és egyéb direkt termőt telepíthet, mivel legfeljebb erre futja a pénze. 2. A közép- és nagybirtokosokat oltványszőlők telepítésére ösztönözte, mert ehhez megvolt a pénzük. (A birtokosok Eger környékén elérték azt, hogy még a kisemberek is zömében oltványszőlőt telepítettek. Kimaradtak a nagyrédei, atkári és 38 Barna János-féle gy., az 1889. febr. 2-i kimutatás. A Filloxera feliratú köteg, 1874-1904. 39 HML, Filoxéra-zárlat alá helyezett községek, CCLXXX/65., a 2604/VI/9.sz., az 1891. ápr. 28-i miniszteri leirat Heves vármegyéhez. 40 CSOMOR Kálmán 1896. 27. 454