Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

abasári kis- és szegényparasztok is a direkt termő telepítéséből, mert ők az oltványok készítésére tértek át. Az így szerzett pénzt, a rekonstrukció megindulása után már csak oltványszőlők telepítésére fordították.) Csomor - bár a gyöngyösi-visontai borvidékre gondolt elsősorban, amikor elkészítette az 1891-gyei kezdődő tizenötéves szőlőrekonstrukciós tervét, a nagybirtokosok „kacsatalpon forgó várnak" titulálták, és elvetették.

41 Azonban Beretvás elnök javaslatára Gyöngyös új polgármesterének, Balogh Gyulának az előterjesztése nyomán Csomor tervének tíz évre rövidített változatát mégis elfogadták az egyesület birtokos tagjai. A városi tanács 1895/1896 telén díjtalan részvételű oltványkészítő tanfolyamokat szervezett előbb a gyöngyösieknek, aztán a környék kis-, szegény- és nincstelen parasztjainak. Csomor 1890. október 18—20-ig megrendezte Gyöngyösön a HVGE első szőlészeti és borászati kiállítását, amelyen már az új telepítések eredményeit mutatták be a környék és az egri borvidék kisgazdái és nagybirtokosai. Bár Csomor tovább is szerkesztette a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület értesítőjét, és közölte benne a szőlész-borász szakcikkeket, 1892-ben saját lapot indított Egy év a szőlőben címmel, amelyet 1898-tól A Szőlőben címmel folytatott. Ezeket is a HVGE szolgálatába állította. Balogh polgármesterrel közreműködött a szőlészeti szakosztály javaslatának elfogadásában és megvalósításában: Létrehozták a Gyöngyösi és Gyöngyös Vidéki Szőlőszeti Egyesületet, 1894-ben a Gyöngyösi Szőlészeti és Borászati Egyletet.

42 II. Az egyesület befolyásának növekedése a századvégtol az első világháborúig Az évszázad utolsó évtizedében a hazai gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés a monopoltőkés útra lépett. Noha a megye gazdasági szerkezete továbbra is erősen agrárjellegű maradt, a fejlődés minden téren látványos volt. A korszakra jellemző pénzügyi élet nagyot lendült. Amíg 1890-ben 12, 1910-ben 30 pénzintézet működött Heves megyében, az utóbbi közül az egyesület székhelyén, Gyöngyösön 13. A megye pénzintézeteiben az egyesület 3 tagja alapító tag, 11 felügyelő bizottsági tag volt. Hatvanegy közép- és nagybirtokos volt részvényes valamelyik pénzintézetben.

43 A pénzintézetek jelentős szerepet játszottak a részvénytársaságok alapításában. 1895-ben 2 ipari, 2 mezőgazdasági, 1910-ben 8 ipari, 11 mezőgazdasági és 4 kereskedelmi, közlekedési rt alapítását segítették. Mezőgazdasági közép- és nagyüzemet vagy gazdaságot 1890-1910 között 35-öt létesítettek.

44 A tőkés átalakulás a mezőgazdaságban látványosan haladt. Ellenben a torz birtokviszonyok a századfordulón megmerevedtek, a nagybirtok hatalma töretlen maradt. Amely gazdaságok nem tartottak lépést a tőkés fejlődéssel, és eladták, nem mentek kisparaszti kézbe, hanem egyben maradva jutottak az új tulajdonos vagy bérlő kezére. Az 1890-es évektől Heves megye mezőgazdasága egyre nehezebben, a századfordulótól már egyáltalán nem oldotta meg a szegényparasztok és földmunkások foglalkoztatá41 Gyöngyösi Lapok, 1891. okt. 28. 42 MOLNÁR József 1969. 12. 43 MOLNÁR József 1969. 11. 44 MISÓCZKI Lajos 1985. 7. táblázat. 455