Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

re, mert a tulajdonukban levő 4010 szarvasmarha mind elhullott. Odaveszett két mintagazdaság állománya is. A vész a kis- és paraszti gazdaságok közül is sokat tönkre tett. Az újabb csapás 1863-ban aszály képében jelent meg a vármegyében. A Mátraalján és a Tiszamentén éhínség fenyegetett. A poroszlói szegények így kiáltottak a szeptember 12-én kelt, és a vármegyéhez küldött levelükben: „ínséges helyzetünk sötét réme, a ... küszöbünkhöz feltartóztathatatlanul közeledik. Magtáraink éléskamráinkkal üresek. "

22 Ekkor az egyesület 6 községben és Gyöngyösön úgynevezett ínség népkonyhákat nyitott, amelyek féléven át 8600 embert láttak el napi egyszeri élelemmel. Segélyezésükre az egylet 1000 forintot vett fel kölcsönbe az egyik pesti pénzintézettől, és osztotta szét az éhezőknek. 1863-ban a csapások ellenére decemberben az elnök előterjesztésére népbank alapítását tervezték, amelyet 1864-ben meg is valósítottak.

23 1865-től az egyesület iránti érdeklődés megcsappant: 11 nagy-, 29 közép- és 26 kisbirtokos, továbbá 20 polgár nem újította meg a tagságát. Meg is jegyezte az egyesület krónikása: „ (A) tagok száma nagyon alászállván.... kezdetét vette a lassú működés. "

24 Ezt látva az igazgató választmány a területi hatókör de iure kiterjesztéséről döntött. A Helytartótanács 1866-ban engedélyezte a választmány folyamodványát, és a nevét is bővítve átalakulását jóváhagyta. Az 1866. december 8-án, Jászberényben tartott közgyűlésen új nevén alakult újjá: Heves Vármegye és Jász Kerület Gazdasági Egyesülete (HJGE).

25 1867 januárjában Kovách elnök a szakosztályok vezetőit általános terménykiállítás megrendezésére szólította fel, és meg akarta ismételni az 1860. április 23-án Hatvanban, május 7-én Hevesen rendezett szántástanítási versenyt, valamint május 22-én a Gyöngyösön lebonyolított ekeversenyt. Azonban a versenyek megtartása elmaradt, mivel Heves megye politikai és közéletét a kiegyezés eseményei kötötték le. Gyöngyös sokat nyert azzal, hogy az egyesület székhelyéül választotta. Gyöngyösnek az egyesület által kiemelkedő szerep jutott annak a tiszteletre méltó politikai öntudatnak a kialakításában is, amely az országban Heves vármegyét a kiegyezést leghevesebben ellenző megyéjévé tette.

26 A kiegyezés politikailag új légkört teremtett, és megnyitotta az utat a szabad versenyes tőkés gazdasági fejlődéshez. Mindez a HJGE életében kettős következménnyel járt: Az egyik a pozitív, amely az egyesületi tagok megnövekedett közéleti tevékenységét tükrözte. Úgyszintén a gazdasági vállalkozói kedvük lendületét is. A közép- és nagybirtokosok egymás után kapcsolódtak be a szabad versenyes tőkés fejlődés legfontosabb Heves megyei ügyleteibe, a vasútépítkezésekbe. Befektetett pénzük nemcsak megtérült, hanem termeivényeik gyorsan, biztonságosan távoli piacokra is eljutott az 1867-1873 között kiépült hevesi vasútvonalakon. A negatív következmény éppen az utóbbihoz kapcsolódott, hiszen a vasútépítkezések kevésbé az egyesület érdekét, inkább saját törekvéseiket szolgálták. A tagok elmaradoztak az összejövetelekről. 1867-től „az év végén tartott elnöki beszámolók... nagy közönyről... szólnak".

21 A szakosztályi elnökök és az igazgatói választmány tagjai az egyesületi élet pangó éveit 22 Mátra, 1863. szept. 19., 152. 23 CSOMOR Kálmán 1896. 23. 24 CSOMOR Kálmán 1896. 23. 25 Ezüst körpecsét-nyomójamég 1969-ben is megvolt a Gyöngyösi Járási Tanács V. B. gyűjteményében. Molnár József (Budapest) közlése. 26 MOLNÁR József 1964. 44. 27 CSOMOR Kálmán 1896. 24. 451