Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

a belső ügyvitel tökéletesítésére fordították. 1867-ben az irattárat, 1868-ban a könyvtárat, oklevélgyűjteményt és a kiállítások tárgyi emlékanyagát rendezték. 1868. április 8-án a vártnál kisebb érdeklődés mellett az egyesület megünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Kovách kifejezte reményét, hogy a következő évtizedben az egyesület élete ismét fellendül. Igaz, a reménykedés inkább szónoki kijelentés volt, hiszen a elkövetkező évek egyikében sem sikerült a tervezett terménykiállítást megrendezni. 1872. november 15-17-ig kellett várni az újabb, ezúttal termény-, ipar- és baromfikiállítás megtartására, amely gyenge eredménnyel zárult. Az egyesületi élet pangása ellenére az igazgató választmány 1871-ben elérte, hogy a gazdasági gépészeti szakosztály közreműködésével a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium aratógép-kiállítást rendezzen Gyöngyösön a Búza-piac téren (ma a Koháry utca), „ amely a vármegye nagybirtokosainak körében a gépek kelendőségére kedvezően hatott"}

9. Az egyesület sokat tett a korszerű eszközök és technológiák népszerűsítéséért később is. A választmány - látva a megyében az agrárszakemberek kevés számát - nagyon jelentős lépést tett a pótlásukra. Az 1871. december 2-i ülésén megfogalmazta: „Minthogy a gazdászatjo szaktudású emberek alkalmaztatása nélkül fellendülésre nem is gondolhat, de akár a gazdaságok, akár az uradalmak hozzájuk alig juthatnak... Csak magas képzésű gazdászati iskola megteremtésével tehetünk érettük. (Ezért)... kerestessék meg az egyesületünk székhelye, Gyöngyös város közönsége, hogy közerővel itt országos iskola alapíttassék. "

29 A választmány átiratát december 7-én tárgyalta a város képviselő testülete. A tanácskozáson folyamodványt szerkesztettek a Gyöngyösön felállítandó mezőgazdasági egyetem nyitására.

30 A város, a vármegye és a kormányzat is támogatta az egyetem alapításának ügyét, ellenben az uralkodói jóváhagyás elmaradt. Az 1874. március 8-i közgyűlésen csak a gyöngyösi egyesületi kertészet és gyümölcsös eredményeiről számoltak be. Ugyanakkor 6 uradalom és 11 nagybirtok megpályázta a mintaüzem, illetve bemutató mintagazdaság kitüntető címet, amelyet 1875-ben csak 2 uradalom és 8 nagybirtok kapott meg.

31 Ez a bírálati követelmények színvonalát mutatta. 1876-ban az egyesület életében is jelentős változást hozott a kettős megye közigazgatási szétválasztása. A szervezet Heves Vármegye Gazdasági Egyesülete néven működött tovább (HVGE). Új igazgató választmányi tagokat nem jelöltek, de a szakosztályok tisztségviselői helyére új személyeket választottak. Végigvizsgálták az egyesület gazdálkodását, és megállapították, hogy több kezdeményezés is bevált. Éppen az egyesület kertészetének és gyümölcsösének eredményes gazdálkodása szolgáltatta most az ötletet csikóménes alapításához és fenntartásához. Ezt az állattenyésztési szakosztály elnökének közreműködésével a Gyöngyöshöz tartozó Tass-pusztán létre is hozták 1880-ban. Ám a korszerű gyepműveléssel létesített legelő öntözését a Patai-patak 1881. és 1882. évi nyári kiszáradása miatt nem lehetett megvalósítani. A 30 gazdaságból kiválogatott lovakat, miután a ménest 1883-ban fel kellett oszlatni, 650 forint összköltségű ráfizetéssel az egyesület visszaadta gazdáinak.

32 Az egyesület igazgató választmánya úgy vélte, a hivatali és közéleti elfoglaltsággal 28 MOLNÁR József 1969. 12. 29 MOLNÁR József 1969. 12. az 1871. dec. 2-i kivonat. Megismételte a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője, 1893. jan. 25., 7. (szakiskola). 30 HML Gyöngyös Város Levéltára, Gyöngyös Város Tanácsa levelezése, Gyöngyös Város Képviselő-testülete, Közgyűlési iratok, V-101/b/138. XCII. 1-24., 162/XXII.sz., az 1871. dec. 7-i jk. 31 Barna János-féle gy., az 1875. december 12-i kimutatás. 32 Barna János-féle gy., az 1884. évi jelentés, továbbá CSOMOR Kálmán 1896. 24. 452