Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

B. Gál Edit: Főúri életmód egy vidéki kisvárosban. Adatok a Hallerek gyöngyösi birtoklásához

gyobb szerepet játszott a szakszerűség. Az adóbeszedés és ítélkezés mellett egyre inkább előtérbe kerültek kulturális, szociális kérdések is, mint pl. a városrendezés, rendészeti feladatok, az oktatás szervezése, fejlesztése, az egészségügy „kiépítése". A feladatok és tisztségviselők számának növekedése ellenére Gyöngyösnek mint mezővárosnak a jogai azonban egyre inkább szűkültek, hiszen a földesurak korlátozó törekvései mindinkább érvényre jutottak a tisztségviselők szabad választásában is. Önhatalmúlag csökkentették a tanácstagok számát, s jogot formáltak a különböző hivatalokat viselők (jegyző, vásárbíró stb.) kinevezésére.

15 Összefoglalva azonban elmondhatjuk, hogy Gyöngyös a török harcokat lezáró béke után, a XVIII. század folyamán mind területi, mind társadalmi, mind gazdasági téren intenzív fejlődésnek indult. A Halierek Gyöngyösön A Haller családnak már az 1730-35 közötti években is van háza Gyöngyösön a Sólymos utcában, hiszen Bél Mátyás Heves vármegyéről szóló ismertetésében megemlíti a földesúri házak sorában. 1742 márciusában a tanács egy bizonyságlevelet állít ki Haller Mihály részére a városon kívül, a Kis-Mérges mentében, az Ispotálynál lévő régi temetőhely melletti kertjének becsléséről, amelyet Almásy Mártontól vásárolt meg.

16 Ezen a helyen épült fel az 1700-as évek közepén az Oroszlán vendégfogadó. 1742 áprilisában egy másik adás-vétel kapcsán Haller Mihály a város északi részén lévő birtokrészeit bővíti. Ekkor ugyanis megvásárolja Palik Györgynek a Sólymos utcában, a város árkán kívül fekvő szérűskertjét istállóval együtt, amely az ő kertje mellett fekszik.

17 A város árka nagy valószínűséggel a malomárok, amely a XVIII. század első felében készült térképen valóban a rezidencia előtt fordul nyugatnak, majd délnek, s átfolyik az épület nyugati szárnyai alatt. A kastélytól északra fekvő épületek, illetve az ároktól nyugatra eső kertek telkeinek felhasználásával bővítették tovább a Hallerek a kastélyt. Ebben az időszakban - az 1730-as évek végén, 40-es évek elején - a Gyöngyösről szóló forrásokban Zsigmond és Mihály nevével találkozunk. A harmadik testvér, Sámuel, aki katona, ritkán tartózkodott a városban. Amikor- 1742 végén vagy 1743 elején - Haller Mihály meghal, testvérei, Zsigmond és Sámuel felosztották egymás között gyöngyösi, karácsondi, ugrai, átányi, rosnoki és detki javait. E javak elosztására 1743. május 21-én került sor. Zsigmondnak jutott Karácsond, Rosnok, valamint az ugrai portiónak a fele és Gyöngyösön a „ Turcsányi háza és az mellette utcára lévő Nagy András házával együtt úgy, hogy Mélt. Báttyám Uram ennek épületéért aestimatione mediante contentumot tészen és ezen ház mellett lévő közös utcza az több azon két telken lévű házakhoz való szabad bejárásra továbbra is in statu quo maragyon, nem külömben az Bene uczán lévű ház is, akiben az Ispitálybéli Koldusok mostani gazdája lakik. "

18 Sámuel kapta Atányt, Detket és Ugra másik felét, s neki jutott a teljes „Gyöngyösi portió, ki vévén a fölül specifikált ház helyeket". Hasonló képen megkapta a gyöngyösi Pecze-malom mellett álló rezidenciát hozzá tartozó kertjével, földeivel és appertinentiáival együtt.

19 Az iratokból úgy tűnik, hogy maga a fundus, amelyen az épület állt, az Almásy 15 HAJAGOS József 2002. 97. 16MOLP521/5 531. 17MOLP521/5 552. 18 MOL P519./6 117-118. 19 MOL P521/5 552. 406