Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Nagy Géza Balázs: Iratok az Egri gyógyítás történetéből
Az oklevél elejéről maga Fejér hagyja el a pápa címeit. Az ispotály vezetőjének nevét azonban - szokás szerint - bele se vették az iratba azért, hogy az az adott hivatal mindenkori viselőjének vonatkozásában is érvényes legyen; a név kiírása ugyanis egyedivé és személyhez kötötté tette (volna) az iratot és hatályát. Maga az ispotály - legalábbis a Szent Jakab templom és a hozzá tartozó épület - megérte a XVI. századot, mert plébániaként, templomként, sőt gyógyítási helyként (nem „hospitale" megjelöléssel) Estei Hippolit kommendátor-püspök számadásaiban többször előfordul 6 . Megjegyzendő, hogy az ispotály mivolt csak ezen adatokból nem igazolható; az viszont biztos, hogy ekkortájt a városban legalább két önálló borbély működött, míg a püspökség külön orvost alkalmazott 7 . II. A török-kor utáni Egerben gróf Erdődy Gábor püspök, örökös főispán volt az a személy, aki székvárosát - többek között - a (mára elbontott) székesegyház átépítésével, de a most is eredeti funkciójában működő vármegyeház, püspöki palota, kórház létrehozásával a XVIII. század első felében felvirágoztatta. Ebbe a városba érkezett Markhot Ferenc, aki évtizedeken át a vármegye physicusaként tevékenykedett, de életműve és sorsa szinte a homályba vész. Eddigi történetírásunkban sem családja, sem alkotásai nem kapnak igazán hangsúlyt, és ma még életútjának sok állomását homály fedi. Markhot Ferenc egyik oldalági rokonának, Markhot Gyula úrnak köszönhetően a közelmúltban olyan, eddig ismeretlen iratok másolatai kerültek a Heves megyei Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet irattárába, melyek lehetőséget teremtenek e XVIII. századi orvos életútjának pontosabb megrajzolásához. Az iratanyag teljes feldolgozására a jelen írás keretében nincs mód, ezért azokból az egri gyógyítástörténet szempontjából érdekesebb iratokat, és a hozzájuk kapcsolódó adatokat ismertetjük 8 . A vittenczi Markhot család nemeslevele Markhot Ferenc ifjúságáról, családi körülményeiről eddig meglehetősen keveset tudtunk, pedig egy-egy életút alakulásában igen fontosak azok a hatások, melyek a fejlődő személyiséget érik, és azok az objektív körülmények, melyek helyét saját korában meghatározzák. Amikor az egri kórház e XVIII. századi orvos nevét felvette, nem számított ildomosnak a nemesi származásról beszélni, pedig ez a tény életútjának egyik meghatározója volt. A Markhot család két tagja, György és János 1635-ben II. Ferdinánd királytól nyerték nemességüket. Ekkor a nemesség adományozásának már velejárója, hogy az Uralkodó a címerről is rendelkezzék, és a leírt ábrát gyakran le is festették az irat bal felső sarkában. A nemesi előnév a XVIII. század közepéig a család lakóhelyéből illetve birtokából magá6 Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei 1500-1508, Eger, 1992. Passim. 7 Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei 1500-1508, Eger, 1992. Passim. 8 Az anyag ma még nincsen a levéltári igények szerint rendezve, ezért szabályos hivatkozásokat nem áll módomban megadni. 379
