Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Váradi Adél: Karikával díszített későközépkori üvegkehely az egri várból

Egri kehely színe, talpa Az erdei üvegből készült tárgyak színe általában zöld v. zöldes árnyalatú. A magyar­országi középkori üveganyagban nem sok kék színű ivópohár ismert: egy győri és egy sop­roni Stangenglas, 90 egy tölcsérszerűen szélesedő kehely és egy pohár a lenti várból, 91 va­lamint Budáról egy talptöredék. 92 Óhatatlanul felmerült a kérdés, az egri pohár esetében, hogy az eredetileg zöld káliüveget miért színezték kékre? Az erdei üvegnek itt egy minő­ségileg is jobb változatával állunk szemben (vékony fal, átlátszóság, buborékmentesség). Véleményünk szerint a tökéletesebb másolat felé való törekvést jelzi, hogy a kehely színe nem a szokványos zöld. A XVI. század második felében Velencében divatos nátronüvegből készülő enyhén tölcséres formát és fülecskéken csüngő karikás díszítését utánozzák jobb minőségű káli­üvegből, így a muranói üveg felé vezető színek kombinálása sem lehet meglepő. A velen­cei karikás kelyheknél a színtelen cuppa és a színes rátett díszek (fülek és karika) ritmikus váltogatása figyelhető meg. Mivel a Waldglas-hŐ\ áttetsző üveget előállítani nem tudtak, így ez esetben a színeket variálták: kék cuppa, zöld karika, s ennek megfelelően a láb szí­ne is e ritmikus váltakozáshoz igazodik. Véleményünk szerint a „velencei módra" gyártott egri kehely esetében a kék és a zöld szín váltogatása a „szabály" és így a szár-, és vagy talp zöld üvegből készülhetett. 93 A színek játékára példa hazai régészeti anyagban Visegrádról: kobaltkék színű, bordázott kivitelű kúpos talpon színtelen, lapított gömb alakú nódus és ke­helyindítás. 94 A törékeny üvegtárgyakon korabeli javítást, pótlást eszközölni csak névhez kötött, vagy kivételesen szép, értékes példányok esetében volt érdemes. Törés után ha a cuppa sér­tetlenül megmaradt, az eredeti lábazatot fémtalppal pótolhatták. A legismertebb magyaror­szági példa erre Mátyás király billikoma. 95 Egy XVI. századi velencei mélybíborszínű ke­hely cuppá-ját törés után szalagokkal ezüsttalapzatra rögzítették, 96 egy szintén velencei zo­máncfestésű kupát pedig aranyozott ezüstlábra helyeztek. 97 Mívesebb kelyheket már eleve komponálhattak fémből készült aljra is. 98 Az előkelő házaknál az értékes poharakat szokás­ban volt e korszakban nemesfémből készült foglalattal ellátni, így díszüvegként a családi vagyon részét képezték. 99 A XVII. század elején már a kolozsvári patríciusoknál is elő­előfordul ezüstlábakon álló velencei, fedeles kristálypohár. 100 Az üveg és a fém kombiná­lása azért merült fel, mert a kehelynek pont a legerősebb része, a megerősített feneke és az 90 H. GYÜRKY Katalin 1991. 35, 37. 91 MOLNÁR László 1992. 182-184. 92 H. GYÜRKY Katalin 1989. 88, 10. tétel. 93 A raktárban e kehelyhez illő szárat és talpat sem színtelen sem zöld üvegből nem találtam. 94 MESTER Edit 1997. 98, 279. kép. 95 HÖLLRIGL József 1934. 187, 17. Íj; GEREVITS László 1971. 146, Pl. CXXXV, 360; VERES László 1991. 26. 96 SAVAGE, George 1978. 54-55. 97 WEISS, Gustav 1966. 132, Fig. 133. 98 MELEGATI, Luca 1995. 58. 99 RADVÁNSZKY Béla 1896. 453; SÁGHELYI Lajos 1938. 126. 100 BUNTA Magda - KATONA Imre 1983. 36, 43. 199

Next

/
Thumbnails
Contents