Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Havasi Krisztina: „1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból

fehér márványtöredékek minden valószínűséggel a vakfülkés rekesztőarchitektúra, a kórusdekoráció összefüggésébe utalhatók. Jelen ismereteink szerint azonban közelebbről nem meghatározható egykorú kontextussal és funkcióval.

60 A metszés stílusa és a betüformálás jegyei az egri töredékek helyét az előkelőbb, kőbe vésett epigráfiai emlékek sorában jelölik ki, melyek egykorúnak mondható legrangosabb képviselői az esztergomi Szent Adalbert székesegyház Porta Speciosájának az 1183/85 és 1196 közé keltezhető, valamint az ugyanonnan, az 1200-as évek elejéről való sírkőtöredékeknek fehér, illetve vörös márványba metszett feliratai.

61 Azok elegáns metszésű, kecses vonalvezetésű betűinek, meglehetősen modern, francia mintaképekre is támaszkodó stílusa mellé helyezve az egriekét inkább a formai jegyek és a színvonal eltérései válnak érzékelhetővé. Az egri fragmentumok betűinek rajza és metszésének színvonala eléggé jó, ha nem is olyan kiváló kivitelezői kézről tanúskodik, mint az érseki székesegyházából megmaradt, világos összefuggésű részletek. Stílusigazodás szempontjából az egriek esetében a betűk 1 : l-hez közeli magasság-szélesség arányát, szövegkiosztását, kimértebb alakítását tekintve - már amennyire minderről ilyen kis maradvány alapján beszélni lehet - mintaadóként a klasszikus, kapitális feliratok, inscriptiók rendszerét és formavilágát fenntartó, „konzervatívabbnak" nevezhető itáliai emlékek is számításba jöhetnek.

62 A dokumentumok szerint az ismert egri töredékek nagy része, mint régészeti lelet, másodlagos szituációban pusztulási, esetenként bolygatott rétegből, törmelékként került elő a középkori székesegyház területéről vagy ennek közvetlen környékéről. Egyes darabok szórványként, továbbá az egri vár újkori, a XVI. század derekánál nem korábban erődített 60 Ez vonatkozik a jelenleg a szövegtöredék feloldására is: icon, iconis: kép, képmás szó tartalmi vonatkozásai többrétűek lehetnek. A felette lévő sor esetében a feloldás bizonytalanságát a jobbról harmadik betű meghatározása jelenti: a meglévő С betűk esetében ugyanis a betűk alsó íve kisebb, mint a kérdéses maradványnál. így az akár O-ként vagy esetleg unciális G-, E-ként is kiegészíthető lenne. 61 MAROSI Ernő 1975. 2. tábla, uő.: 1984. 62. XIV. t. 36., Abb. 166-171: a Porta Speciosa feliratai mellé helyezve: Zirc, Imre király oltáralapítását hírűi adó feliratos kőtábla a középkori ciszterci apátsági templomból és Kalocsa, Martinus Ravegu lapicida egykori nyughelyét jelölő kő felirata; I-82.C PANNÓNIA REGIA 164-165. TAKÁCS Imre 1988. 122-124., 129-131., 1. sz. 3. sz.;uő.: 1993. 58-60.; MAROSI Ernő 2001. 47-51. 62 Összevetésként: LOMARTIRE S.: kat.: E.l. Epigrafe ricordante la fondazione del Duomo e Г architetto Lanfranco. 1099 után. in.: Lanfranco e Wiligelmo. II duomo di Modena. Hn. Én. 374-377., 378-380. k. uő.: Kat. E. 2., E.3., E. 6.: 378-381., 385-386., ill. Modena a Palazzo Communale alapítását rögzítő feliratos márványtábla 1194-ből. (Modena Museo Lapidario Estense) REBECCHI Fernando: Il reimpiego di matériáié antico nel Duomo di Modena. lm.: 319-334., 327. Abb. 311.; 1177-es feliratot hordó, kazettás mezőkkel díszített „diadalív" rétegelemei San Andrea di Candeliből: BIEHL Walter 1926. 65., Taf. 120. a., b. 135