Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Löffler Erzsébet: Az egyház és az egri vár kultusza

Löffler Erzsébet AZ EGYHÁZ ÉS AZ EGRI VÁR KULTUSZA Pyrker János László egri érseknek, aki 20 éven keresztül, 1827-től 1847-ig töltötte be az egri egyházmegye főpásztori tisztét, sokat köszönhet Eger városa. A székesegyház és az érseki palota déli szárnyának megépíttetése, a vár rendbetétele, a képtár és a gyógyfürdő létesítése, a városszépítő comissió felállítása, a tanítóképző, a rajziskola, a vasárnapi iskola megalapítása, mind-mind arról tanúskodnak, hogy a nagylelkű érsek felelősséget érzett a reábízottakért és székvárosáért. Most csak az egri vár helyreállítását és kultuszának megalapozását szeretném részletezni, hiszen a város hírnevének jó részét ennek az építménynek és történelmi nimbuszának köszönheti. Az 1687-es felszabadulást követően Eger vára kincstári kezelésbe került. Barkóczy Ferenc püspök tette meg az első lépéseket a vár visszaszerzésére azzal, hogy bizonyos várkörnyéki telkeket megvásárolt. Később Eszterházy megvette az egész területet, ő azonban a vár köveit felhasználta építkezéseinél, a keletkezett törmelékkel pedig a vár alatt lévő üregeket tömette be. Pyrker Egerbe kerülése után befásíttatta és parkosíttatta a várat, valamint három objektumnak a létrehozásával, a kálvária, a Szent István szobor és az úgynevezett Dobó kápolna felállításával zarándokhellyé, illetve nemzeti kegyhellyé alakíttatta azt át. 1870-ben Bartakovics érsek a kincstárnak ajándékozta a várat honvéd laktanya céljára, ezután Balogh János főhadnagy vezetésével ásatásokat kezdtek, elsősorban a vár hadi vonatkozásainak föltárására. Az első világháború után 1925-ben két tanár, Pálosi Ervin és Pataki Vidor vezetésével folytatódtak a feltárások, ezek kilenc esztendőn át tartottak. A második világháborút követő fordulat után sajnos internáló tábort rendezett be itt a kommunista diktatúra, majd ismét a katonaság következett és csak 1958-ban indultak újra az Országos Műemléki Felügyelőség által irányított ásatási munkák. Türk Frigyes 1912-ben az alábbi sorokkal emlékezik meg Pyrker érsek érdemeiről, melyek a vár szépítésére vonatkoznak: „Az ókapu mellett három régi emléktábla van a falba betéve; már alig olvasható latin írás. Az első Perényi Péternek a vár átalakítására vonatkozó munkáját hirdeti, a második Oláh Miklós püspökről szól, a harmadik Telegdy Csanád püspök emlékét őrzi. Valóságos vándorAz egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2002. 213