Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Löffler Erzsébet: Az egyház és az egri vár kultusza

kövek! Pyrker érseknek szép lelkét dicsérik. Telegdyét a Kálvária alatti kápolna építésekor találták meg a Szép bástyában, az Oláh Miklósét a várbeli börtönömé konyhájából hozatta el Pyrker, hol ez az emlékkő mosogatópadkául szolgált; a Perényire vonatkozó nem eredeti, eredetijét Fuchs érsek üvegházában küszöbnek használták, onnan eltűnt; a meglévő Pyrker által készíttetett másolat....A Szépbástya déli tövében van most Krisztus kápolnája, északi része alatt mély, boltozott üreg: a Setétkapu, Dobó István és a honfoglalók emlékével. A Setétkaput a keleti résszel, a Sánccal felvonóhíd kötötte össze. A fasoros Keresztúton elhaladva a keleti oldalon Szent István király szobra állít meg, melynek márványba vésett megújított felirata így szól: A magyar kereszténység 900 éves emlékére. Itt állott az egri székesegyház, melynek alapját Szent István király tette le. E szép templomból, Magyarország legfényesebb székesegyházából, nem maradt egyéb, mint egy gót stílusú pilléroszlop, melyen most Szent István szobra áll. " Pyrker, nyilván a vár rendbetétele, illetve a stációk építtetése során kerestette a régi székesegyház maradványait is, kibontatott egy hatalmas, a későgót templombővítés korából származó oszloppillért, melyre Durcsák kanonok költségén állíttatták fel a Marco Casagrande által készített Szent István szobrot. Erről az érsek így emlékezik meg naplójában: „A török kivonulásakor minden, korábban még megmaradt építményt leromboltak, a püspöki és kanonoki lakásokkal együtt, a régi értékes gótikus székesegyházat is, amint ezt egy, nemrégiben a romok alól kiszabadított pillér is bizonyítja ".

l Az érsek 1827 őszén, röviddel Egerbe érkezése után ezt írta naplójába: „Már két héttel bevonulásom után gondom volt rá, hogy ezt a romot (ti. a várat), ami a város közepén, egy jókora magaslaton állt, barátságosabb hellyé alakítsam át; elegy engettettem az omladékot, és földdel takartattam le, az elpusztult körfalakat később részben újjáépíttettem, más helyeken kijavíttattam, fákat ültettettem, és a legmagasabb ponton három keresztet állíttattam föl, így mint Kálvária-hegy szívesen látogatott zarándokhely lett, s a szép kilátás miatt is szívesen felkeresték a sétálók. "

2 Sorrendben elsőként, még 1828 márciusában a három kereszt felállítására kerített sort Pyrker, Krisztus és a két lator képével, a szentelesi szertartást Durcsák János prépost végezte. A három kereszt déli tájolású, szemben a várossal és a székesegyházzal, ahonnan a Szent István-napi körmenetek indultak egykor. A feltárások, illetve a tervezett, de eddig meg nem valósult műemléki helyreállítások során többször szóba került a három, mára igen rossz állapotú kereszt eltávolítása, melyekről emberemlékezet óta hiányoznak a korpuszok, erre azonban végül sohasem került sor, már csak azért sem, mert a keresztek ma már a városkép tartozékai.

3 1 TÜRK Frigyes 1912. 37-38. 2 PYRKER János László 1987 61. 3 FAJCSÁK Attila 1989-90. 570. 214