Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Löffler Erzsébet: Egyházi gyűjtemények és múzeumok Heves megyében

történt, ami azt is jelenti, hogy e tekintetben is évfordulót ünnepelhetünk jelen összejövetelünkkel. Az eddig említett képtáron - amely akkor a szépművészeti gyűjtemény nevet viselte - további gyűjteményekkel rendelkezett Bartakovics érsek múzeuma, úgymint a régiségek, érmek, pénzek és pecsétek gyűjteménye, Bartalos Gyula c. kanonok gyűjteménye, mint külön kezelt egység. A múzeumot gazdagította Kovács Mihály festőművész hagyatéka ugyanúgy, mint Legányi Ferenc kőzettani és paleontológiái gyűjteménye, aki a Magyar Földtani Intézet megbízásából végzett gyűjtést, és az 1925-ben kezdett várásatás leletei.

15 A 13/1949. sz. törvényerejű rendelet 10. § 3. bek. alapján a vallás - és közoktatásügyi miniszter elrendelte az egri érseki múzeum anyagának közgyűjteményben való elhelyezését. 1950-ben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja az augusztus 4-én kelt 9366/1950 MMOK (Magyar Múzeumok Országos Központja) irata tanúskodik a rendelet végrehajtásáról. A jegyzőkönyv alapján egy hevenyészett leltár -úgynevezett ideiglenes leltár - segítségével megtörtént a múzeumi tárgyak elszállítása. A leltározás mikéntjére vonatkozóan egyetlen tételt idéznék: „1 kis láda sarkantyú és egyéb vastárgy". így azután nem is csoda, hogy a Líceumtól a Buttler házig terjedő, mintegy 300 méteres útvonalon több tucat tárgynak nyoma veszett.

16 Mint később kiderült, a gyűjtemény esetében nem került sor hivatalos államosításra, így az voltaképpen végig az Egri Főegyházmegye tulajdonában volt. 1992-ben került sor a helyzet legalizálására, azóta a Heves Megyei Múzeumi Szervezet és a Főegyházmegyei Hatóság által kötött szerződés alapján a gyűjtemény tartós letétként az egri Dobó István Vármúzeumban van elhelyezve.

17 Ugyanilyen értelmű szerződésünk a Heves Megyei Levéltárral az ott őrzött anyaggal kapcsolatban 1995 óta van. Jelenlegi múzeumunk alapját tehát nem ez a gyűjtemény képezi. Gyűjteményünk az egri Káptalan és Érsekség kincstárára alapozódik, amely természetesen nem valamiféle gyűjtőszenvedély nyomán jött létre. Két és fél - három évszázad alatt, részben a káptalan, részben az érsekség tulajdonában gyűltek össze azok a liturgikus tárgyak, melyek a használatból kikerülve, értékes alapanyagaik, rendkívül igényes megmunkáltságuk, vagy történeti értékük miatt megőrzésre méltónak találtattak. A dolog természeténél fogva ezek a liturgikus tárgyak, részben a szertartásokon viselt ruhák, részben pedig az ott használt edények, illetve szentségtartók, ereklyetartók. Kiegészítésül néhány festmény, szobor, illetve liturgikus könyv teszi változatosabbá a kiállítást. A kiállított tárgyak kora eléggé behatárolt, hiszen a török hódoltság előtti, vagy alatti korszakokból alig maradt fönn valami, így mindössze néhány edény és miseruha az, ami az egri püspökök ideiglenes kassai székhe15 LÖFFLER Erzsébet 1999. 37. 16 LÖFFLER Erzsébet 1999. 37. 17 Heves Megyei Múzeumi Szervezet irattára: 353-2/92 80