Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Löffler Erzsébet: Egyházi gyűjtemények és múzeumok Heves megyében
A múzeumi gyűjtemények kialakulásában már egészen más szempontok játszották a fő szerepet, hiszen a múzeumi gyűjtemény olyan tárgyak együttesét jelenti, amelyek már elvesztették eredeti rendeltetésüket, értékük nem használhatóságukban, hanem történeti, művészettörténeti jelentőségükben van, így bizonyos mértékig részesei egy elidegenedési folyamatnak, különösen akkor, ha zárt, magángyűjteményekben őrzik azokat. A három gyűjteményi típus között természetesen lehetnek átfedések, mert egy-egy értékes könyvritkaság, vagy dokumentum is rendelkezik mind történeti, mind művészettörténeti jelentőséggel, azaz műtárgynak is minősül, és ugyanúgy kikerül a használatból, mint ahogyan egy múzeumi tárgy. Bármilyen technikával készült másolata azonban továbbra is használható. Mindenesetre a történeti, vagy művészettörténeti tárgyegyüttesek ilyen típusú gyűjtésére, illetve a nyilvános bemutatás lehetőségére csak évszázadokkal a levéltárak és könyvtárak keletkezése után került sor. Az Egri Főegyházmegye Heves megyei részén három nyilvános egyházi közgyűjtemény működik, a Főegyházmegyei Könyvtár, az Érseki Gyűjteményi Központ -amely magába foglalja a Főegyházmegye Múzeumát és Levéltárát - és a gyöngyösi Kincstár. Mindegyiket a Római Katolikus Egyház működteti. Meg kell azonban említeni, hogy klasszikus értelemben egyik sem szokványos múzeum, mert az egyik egy muzeális könyvtár, ami részben múzeumként is működik, a másik egy múzeumi intézmény nélküli állandó kiállítás, harmadik pedig olyan intézmény, amely két közgyűjteményt, egy múzeumot és egy levéltárat működtet. A gyűjtemények nagyságrendjét és jelentőségét tekintve első helyre sorolandó a Főegyházmegyei Könyvtár, keletkezésének időpontja szerint természetesen a levéltáré az elsőség. A könyvtár több, mint 200 éves múltra tekint vissza, 1793ban keletkezett, és több szempontból is számba kell venni akkor, mikor a magyar múzeumügy születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Egyrészt a könyvtárnak otthont adó terem olyan építészeti, festészeti adottságokkal, és olyan berendezéssel rendelkezik, amelyek maguk is műemléki védettség alatt állnak, és muzeális értékkel bírnak. Ennek részletes ismertetésétől azért is eltekintek, mert egyrészt mindnyájunk által jól ismert épületről van szó, másrészt pedig rendkívül gazdag a líceum építésének és épületének történetét, építészeti, művészettörténeti vonatkozású elemzését tartalmazó szakirodalom. Ebben az értelemben azonban speciálisnak tekinthető ez az építészeti egység a maga sajátos berendezésével, mert esetében nem történt meg az a funkciótól való elidegenedés, amiről az előbb beszéltem. Hiszen a műemlék számba menő könyvállvány ugyanúgy helyet ad könyveknek, mint keletkezésének időpontjában, de ad abszurdum: funkcionálisan használható Kracker freskója, vagy Zách József architektúra festménye. Sajátosság még, hogy az enteriőr nem rekonstrukció, hanem eredeti funkciójában és berendezésével megőrzött belső tér. De speciális maga a könyvgyűjtemény is, mert noha a könyvtárakra éppenséggel az jellemző, hogy a bennük őrzött könyvek 74
