Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Löffler Erzsébet: Egyházi gyűjtemények és múzeumok Heves megyében

használatban vannak, ebben esetben a könyvek jelentős része meg elidegenedett a használattól, és muzeális tárgyakként -történeti és művészettörténeti értékkel gyarapodva -jöhet szóba. Arról, hogy valaki kézbe vehesse őket, és eredeti funkciójuk szerint használja, csak egészen kivételes esetekben lehet szó. A könyvtárnak ez a része ezért külön elemzést érdemel, mert jelenlegi funkciója teljesen megegyező a múzeumi tárgyak funkciójával, ennélfogva a múzeumokéhoz hasonló körülmények között kerül sor bemutatásukra. A könyvtáralapító Eszterházy Károly püspök szándéka szerint az általa alapított és épített Universitas tartozéka lett volna az egyébként rendkívül igényesen és gazdagon berendezett könyvtárterem, nemkülönben az évtizedek kitartó és áldozatkész munkájával összegyűjtött könyvanyag. Ebben a munkában voltak szakértő segítői, itthon és külföldön egyaránt. Giuseppe Garampi bécsi nuncius, Büky Pál könyvtáros, és Batthyány Ignác kanonok - későbbi erdélyi püspök - kutatták Európa és Magyarország könyvkereskedéseit, aukcióit, könyvtárait, sok esetben olyan könyvekre téve szert, melyek már akkor is ritkaságoknak számítottak. Maga a gyűjtőmunka nemcsak szakszerűen, de tematikus átgondoltsággal történt. A püspök jegyzéket készíttetett azon könyvekről, melyekre feltétlenül szüksége volt, a tanulmányi szakok igényei alapján. Ebben a budai, a bécsi egyetem professzorai és a Líceum tanárai voltak segítségére. Ami a gyűjtőmunka földrajzi kiterjedését illeti, a Habsburg birodalom területén kívül Hollandiában, Németországban és Franciaországban folytatódott az intenzív gyűjtőmunka. Valamivel több, mint három év alatt sikerült megvásároltatni 4336 művet 9323 kötetben. A könyvek mellett nagy számban vásároltak kéziratokat is. A könyvtár megnyitásakor a 16.000 kötetes líceumi bibliotéka az ország második legnagyobb nyilvános könyvtára volt, amely Eszterházy halálakor 20.293 kötetet számolt, és az ország legnagyobb könyvtára volt. Az Eszterházy gyűjtemény tartalmi szempontból az alábbi összetételű: 34 középkori kódex, 94 1500 előtti ősnyomtatvány, egy autográf Mozart levél, 207 Mikes levél 4148 teológiai mű 5493 kötetben, 2414 jogtudományi mű 2957 kötetben, 514 orvostudományi munka 564 kötetben, 2525 történelmi munka 4804 kötetben 1426 filozófiai mű 1963 kötetben, 2682 nyelvészeti mű 4042 kötetben és 305 vegyes taralmú mű 654 kötetben. Ezek között volt 115 kéziratos munka 130 kötetben. Nyelvi szempontból a több, mint 20 ezer kötet 30 nyelven íródott.

1 Eszterházy könyvtárában külön egységet képeznek a csillagászattal kapcsolatos kiadványok, így ezek elkülönülnek a törzsanyagtól. A főpap halálának évében ez 75 művet jelentett 350 kötetben.

2 'DÁVID Katalin 1981. 9. 2 ANTALÓCZI Lajos 1993. 36-37. 75